Communio, 2013 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - Az Egyház szentsége - Schlögel, Herbert - Török Csaba (ford.): Az Egyház szentsége és bűnössége - Morálteológiai vázlatok
12 Herbert Schlägel a profit utáni vágyakozást és a hatalom hajszolását (vö. SRS 36/37).20 Nem nehéz megállapítani, hogy az enciklika elsődlegesen a politikai szférára irányul, s nem veti fel az Egyház strukturális bűnösségének a lehetőségét. Az azonban megmutatkozik, hogy a bűn struktúrái nem korlátozódnak a „világra”, ahogy kihatásaik sem korlátozódnak az egyén magatartására, hanem mindinkább felmerül a kérdés, hogy milyen hatást fejtenek ki a hívei által elkövetett bűnökből fakadó struktúrák magában az Egyházban a magatartásformákra, s ezzel együtt a téves magatartásra. A bűnt meghatározzák a társadalmi és egyházi keretfeltételek. Hogyha az Egyház szentsége „csak megbocsátásból áll”, akkor ezzel mintegy fel is vetettük a bűnösséghez való viszony kérdését is. „A bűnök isteni megbocsátásának az útján leküzdésre kerül az Isten és az ember közötti ellenségesség, s megszületik a kiengesztelő- dés. Az ember azonban ennek során nem marad passzív, még ha Isten cselekvése kizárólag kegyelemből, s nem valamiféle szolgálatok alapján éri is el őt”.21 A bűnök megbocsátásának számos módja mellett - kezdve az Eucharisz- tia ünneplése során tett bűnvallomással és bocsánatkéréssel - továbbra is központi szerepet tölt be a feloldozás szentségi formája a kiengesztelődés szentségében. Pontosan a szentségek kiszolgáltatásában jut kifejeződésre az Egyház szentsége, amelyeket nem önmagától, hanem Isten ajándékozásának alapvető formájaként fogadott be. Ez a szentség segíti az Egyházat, hogy legyőzze bűnösségét. Ezen a helyen nem sorolhatjuk fel az összes okot, amely miatt nem kevés katolikus számára nehéz, hogy felfogja ennek a szentségnek az igazi értelmét önmaga számára. Azonban meg kell említenünk az egyik problémát, amely alapproblémaként kiterjed az érintettek mind nagyobb körére: annak (tényszerű) lehetetlenségét, hogy az újraházasodott elváltak a kiengesztelődés szentségében, s ennek folyományaként az Eucha- risztiában részesülhessenek. Nyelvterületünkön az elmúlt negyven év során már érezhetővé vált az a küszködés, hogy egyrészt hogyan lehet megőrizni a házasság felbonthatatlanságát, másrészt pedig azok számára, akik eltérő feltételek között egy új párkapcsolatban élnek, miként lehetne lehetővé tenni a szentségekhez járulást. A Német Szövetségi Köztársaság egyházmegyéinek általános szinódusa (1971-1975), amelynek dokumentumait 2012-ben üj20 A további konkrét formák közül napjainkban megemlítik még egyes népcsoportok gyakorlati hátrányba szorítását, a kizsákmányoló bérrendszereket, a nem egyenlőségen alapuló kereskedelmi viszonyokat, a korrupciót és a fegyverkereskedelmet. Vö. Hilpert, K., Sünde / Soziale Sünde. Sozialethik, in Eicher, P. (szerk.), Neues Handbuch theologischer Grundbegriffe, Bd. 4, 208-214, itt: 209. 21 Vergebung und Versöhnung im Licht des christlichen Glaubens - ein Gespräch mit dem Vorsitzender der Deutschen Bischofskonferenz Karl Kardinal Lehmann, in »Ohne Vergebung gibt es keinen Frieden«. Welttag des Friedens (Arbeitshilfen 162), Bonn 2002,10-18, itt: 11.