Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Wendel, Saskia - Török Csaba (ford.): A virtuális realitás és a mindent meghatározó valóság, amelyet Istennek nevezünk
Saskia Wendel A virtuális realitás és a mindent meghatározó valóság, amelyet Istennek nevezünk Pörgő világ-kerék céltól új célra ront: Gond - szól a derék, míg játszik a bolond... Egyként játék-világa látszat, s lényege: - Örökös balgaság minket kever bele! Friedrich Nietzsche1 1. ISTEN VAGY VIRTUALITÁS? Isten a mindeneket meghatározó valóság. így szól Isten egyik legismertebb meghatározása.1 2 Egyenesen ő maga a Valóság, a „legvalóságosabb Valóság”3, amely az alapja és a célja minden más valóságnak, amellyel találkozunk, vagy amelyet megtapasztalunk. A valóságfogalom itt megfelel az egzisztencia értelmében vett létfogalomnak: Isten van, és azáltal van minden más, ami van, hogy O van, és hogy O az, ami (maga a feltétlen, önmagán kívül más eredettel nem bíró Lét). Az Istenbe mint a mindeneket meghatározó Valóságba vetett hit előfeltételez két különbségtételt: a lét (Sein) és a látszat (Schein), valamint a lét és a semmi, azaz a létezés és a nemlétezés közötti megkülönböztetést. Ez talán triviálisnak tűnik, hiszen az Istenről való mindenfajta beszédnek magától értetődően foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy Isten egyáltalán létezik-e, vagy esetleg nem más O, mint az ész egyfajta fikciója, még hogyha ez az ész nem is tehet mást, mint hogy kigondolja az Isten-ideát. A kérdés azonban 1 A vidám tudomány ötödik, utolsó könyvét követi a Függelék (Anhang), ez tartalmazza Jómadár herceg dalait. E ciklus első darabja a Goethéhez (An Goethe) című, amelynek második és harmadik versszakát itt Kurdi Imre fordításában közlünk; ld. Nietzsche, Fr., A vidám tudomány, Holnap, Budapest 1997, 109 (a fordító megjegyzése). 2 Vö. Pannenberg, W., Systematische Theologie, vol. I, Göttingen 1988,175. 3 Kung, H., Christ sein, München 1974, 74.
