Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Knop, Julia - Török Csaba (ford.): Virtuális világok - új médiák: felderítőutakon
Virtuális világok - új médiák 71 melés és a fogyasztás határvonalán állnak.9 Az eredeti értelemben vett adómédium a jelek, értelmezések, szerkezetek és megjelenítések virtuális rendszerévé lett, amely magas fokú önálló dinamikával rendelkezik, s amely igen jelentős mértékben visszahat információs- és kommunikációs magatartásunkra, ön- és világképünkre. Egy alig észrevehető, mégis letagadhatatlan változást is magával hoz a web 2.0, amely kihat a tudás-felfogásra, s ennek következtében az oktatás fogalmára. A www lehetővé tette az oktatási hierarchiák bizonyos fokú leépítését, a szakmai tudás egyfajta „demokratizálását”. A 2001-ben megalapított online enciklopédia pro híj a (a név a hawaii wiki, gyors kifejezésből ered) pars pro toto az internet egyik alapelvét mutatja meg, mégpedig az információ és a kommunikáció összekapcsolását, s ennek az alapelvnek az implikációit.10 Lényegileg mindenki számára lehetővé teszi, hogy ne csak részt kapjon az emberiség tudásából, hanem azt ő maga aktualizálja és írja tovább - eltekintve a szakmai tudás bármiféle korlátjától. A tudás-community (beleértve a platform adminisztrációját is, amit egyre több panaszkodó felhasználó a www alapvetően demokratikus rendje megsértésének tekint) közvetlenül javítva vagy szerkesztve avatkozhat közbe. Idővel kialakultak a jó és a rossz wikipédia-cikkek standardjai - ám ezek a „minőségi pecsétek” mégis könnyen módosíthatók az alkalmazás során: attól a tapasztaltságtól és tudományos jártasságtól függnek, amelyet a tagok felmutatnak, illetve attól a figyelemtől, amelyet az online-community az adott bejegyzésnek szentel. Ugyanis egy wikipédia-szócikk relevanciáját az interneten alapvetően meny- nyiségileg mérik le: az oldal megnyitásának számai alapján. Ez azt jelenti, hogy az egyes információk értelmi kidolgozása az adott enciklopédia felhasználóira van bízva. Ahhoz, hogy az ott megjelenített, töb- bé-kevésbé jól feldolgozott tudásból hasznot is lehessen húzni (s azt ne csak gondolkodás nélkül „fogyasszák”), arra van szükség, hogy az egyes információ-elemeket egy összetett egész részeként szemléljék, mérlegre tegyék a más információkhoz való kapcsolódásainak minőségét, érvelő, és ne csak szabadon társító, vagy pusztán hozzáadó módon bontsák ki az összefüggéseket, megkülönböztessék a releváns és a kevésbé fontos információkat, tu9 Az ember már nem egyszerűen fogyasztó (consumer), hanem egyszersmind előállító, eladó, szolgáltató is lehet az interneten, hiszen tartalmakat hozhat létre, amelyek mások „fogyasztanak” (a fordító megjegyzése). 10 A hipertext-alapú enciklopédia ötlete is felbukkan Vannevar Bushnál, még hogyha ez ott egy egyéni felhasználóra és egy személyes jegyzet-rendszerre vonatkozik is: „Az enciklopédiák egy egészen új fajtája fog megszületni, amelyek az asszociatív kapcsolatok hálózatával bírnak, amelyekbe beleépül a Memex, s ott tovább bővül” - Bush, V., As we may Think, 142.
