Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Maschio, Giorgio - Török József (ford.): Férfi, nő és házasság Szent Ambrus gondolatvilágában
48 Giorgio Maschio sairól. Az egyházatyáknak vigyázni kellett arra, hogy elkerüljék mind az enkrateia (megtartóztatás) szélsőséges álláspontját, mind a pogány liberti- nizmust és a házassági kötelék előli menekülést. Ha állásfoglalásaik nem is ellentétesek, de fölöttébb különbözők. Alexandriai Kelemen például azt állítja, hogy a keresztényeknél a házasélet nem olyan szomorú, mint a pogá- nyoknál, ellenkezőleg: a házasság a logoszt követve egyetértésre vezet, mert a mértékletesség kiváló gyakorlóterepe.7 Órigenész állásfoglalása ettől lényegesen különbözik, és az őt követőké is, mind Keleten, mind Nyugaton. Az ő elgondolása szerint csak az eredeti bűn elkövetése után keletkezett a házasság, amit Isten az emberi gyöngeségre való tekintettel engedményezett. A bűn után következett a fizikai reprodukció a jelenlegi módozat szerint és következésképpen a halál, ugyanakkor kezdetben volt a szüzesség, ami a paradicsomban az ősszülőket felöltöztette, még ha nemük különbözött is egymástól. Az állati bőrből készült ruhával és a paradicsombóli kiűzette- téssel kezdődött a testi reprodukció, úgy, amint azt ismerjük: mint minden más evilági érzékelhető valóság, tartalmazza annak kockázatát, hogy a láthatatlan valóságokat elfedi és az emberi lelket bebörtönzi. Ez a vélemény, miszerint a házasság a test gyöngesége iránti kíméletből, elnézésből, engedményből származik, a későbbiekben az lKor 7,68 legeltet]edtebb magyarázata lett. Többé nem időleges önmegtartóztatásról van szó az imádság érdekében, amint az apostol értette, hanem magáról a házas állapotról. Az egyházatyák e tárgyú írásainak számos elemzésével rendelkezik a kutatás jelenleg és a legfontosabb összetevőket könnyű felsorolni. Mindenek előtt bizonyos fokú megegyezés található a kor közvélekedésével, mert bizonytalan a házasság megítélése és a szüzességnél alacsonyabban helyezkedik el az értékek rangsorában. A másik összetevő a házasság isteni eredetének és pozitív jellegének világos megerősítése. Itt meg kell elégedni Milánói Ambrus néhány írásának elemzésével, amelyek megvilágítják ide vonatkozó gondolatait és tanítását. Ambrus a IV. század végén élt, abban a korban, amikor a birodalom hivatalosan keresztény birodalommá vált. A Konstantin majd Théodosziosz alatt hozott törvények a házasság biztosítékainak a növekedését hozták magukkal azért, hogy a család szilárdságát megerősítsék. El kell ismerni, e téren az Egyház segítette a törvényhozást, mégha részlegesen és áttételesen is. Mégis, a szokások nem mindenben alkalmazkodtak engedelmesen a változásokhoz. Nem kell csodálkozni, ha a keresztény igehirdetés sokszor emlegeti e korban a tisztaság erényét, amelyet mentő-övnek 7 Lásd Sztromatesz 11,23,143,1. 8 Pál itt az időleges megtartóztatásról beszél. 5-6.
