Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?
A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata? 25 a transzcendentális nyelvezete - akárcsak az ajándékozásé - igen jól integrálható a házasság misztériumának távlatába. Mindazonáltal pontosítanunk kell: a férfi és a női kategóriáinak - s a hozzájuk kapcsolódó témáknak, mint a vőlegény-menyasszony, anya-gyermek - az analógia magasabb szintjeire (Szentháromság, Krisztus, Egyház) való behatolást célzó, szigorúan analógiás használatának lehetősége kapcsán folytatott reflexió továbbra sem zárult le. Még a kevésbé gyanús szerzők, mint Scheeben48 vagy Balthasar49 is, a felületes olvasás során kockázatosnak bizonyulhatnak, ha nem tartjuk szigorúan szemünk előtt az Isten és ember közötti analógiának a karakterét, amelyet a IV. Lateráni Zsinat megerősített: a különbözőség mindig nagyobb, maior dissimilitude).50 Ez egyike azon okoknak, amelyek miatt a házasság misztériuma még napjainkban is „munkaterület”, amely még csak az első kibontakozó lépéseinél tart. 10. AZ ANALÓGIA ALULÉRTÉKELÉSE Lehetséges, hogy a maximalista túlzás elkerülése végett valaki többé-kevés- bé tudatosan az ellenkező veszélynek teszi ki magát. így minden áron ellenáll annak, hogy bármiféle teológiai jelentőséget tulajdonítson a házasság misztériumának. Az ezirányü álláspontok igen eltérőek. Egyesek nem akarják meghaladni a puszta bibliai exegézist, miáltal a jegyesi szókincs legfeljebb a példabeszédekéhez lesz hasonlítható (amelyeknek így szintén nem lesz szimbolikus jelentősége): a házassági képek tehát a többi bibliai képhez hasonlítanak (pl. a pásztor-képekhez). Mások az elméleti érvek között semmiféle jelentőséget nem tulajdonítanak a jegyesi kategóriának: arra hivatkoznak, hogy a házassági nyelvezetet nem lehet összeegyeztetni a komoly fogalmakkal (mindenekelőtt a kereszténység alapozó misztériumaira vonat- kozóakkal). A házassági nyelvezet ebből kifolyólag nem vezethet másra, mint zavarra, s végül biztos zsákutcába visz.51 48 Scheeben, M. J., Die Mysterien des Christentums, § 56. 49 Balthasar, H. U. von, Teodrammatica, vol. 3, Jaca Book, Milano 1983,129-134. 50 „Quia inter creatorem et creaturam non potest tanta similitudo notari, quin inter eos maior sit dissimilitudo notanda” (DH 806). 31 Biffi, I., Per una teológia dell’ ‘uomo-donna’: metodo e linguaggio, 173.
