Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?
24 Angelo Scola bíboros ság misztériuma az analógia libertatis-ként43 értett analógia kettős mozgására támaszkodik, az első lentről halad felfelé (ana-lógia), a másik fentről halad lefelé (bata-lógia).44 * 9. A MAXIMALISTA ÉRTELMEZÉS A házasság misztériuma általunk „maximalistának” nevezett értelmezése kapcsán azt mondanánk, hogy az ki van téve a hegeli típusú rendszerré való átalakulás veszélyének.43 Miközben kísérletet tesz arra, hogy fogalmi síkon alapozza meg a házasság misztériumát, végül már az emberből kiindulva arra jut, hogy ugyanilyen módon fogja fel Istent is. Végül már Istenben magában is bevezeti a nemiséget.46 A kortárs teológiai reflexió ezen a téren jelentős elbizonytalanodáshoz vezetett. Egyesek például nemiséggel ruházták fel a Szentháromságot, hogy a homoszexualitást támogató érvekre leljenek.47 Ez a maximalista kísértés elhagyja az analógiát, s az univocitást állítja a helyébe. Olyan logikát foglal magába, amely végül kijelenti, hogy kizárólag a je- gyesi kategóriák alkalmasak arra, hogy megfeleljenek a kereszténység misztériumai hitben való értelmezésének, s ezért csakis ezek alkalmasak arra, hogy megvilágítsák a keresztény dogmát. Ha valaki ebben az irányban fáradozik, az azt jelenti, rossz teológiát űz. Ahogy minden teológiai nyelvezetnek, úgy a házassági nyelvezetnek is analogikusnak kell maradnia, és ezért arra kell korlátozódnia, hogy új nézőpontot kínáljon fel, amely gazdagítja a keresztény gondolkodás nagy hagyományát. A bibliai kinyilatkoztatásra jellemző jegyesi szókincs, a lét, a szubsztancia, az okság, általánosságban véve 43 Ld. Scola, A., La logica dell’lncarnazione come logica sacramentale: avvenimento ecclesiale e libéria, in Aa.Vv., Wer ist die Kirche? Symposium zum 10. Todesjahr von Hans Urs von Balthasar, Johannes, Einsiedeln 1999, 99-135. 44 A kifejezést Balthasar Gerkentől vette át: Theologie des Wortes, das Verhältnis von Schöpfung und Inkarnation bei Bonaventura, Patmos, Düsseldorf 1963, 323; vö. Balthasar, Theologik, vol. 2, Wahrheit Gottes, 146. A jegyesi analógia kapcsán ld. Giuliodori, C., Intelligenza teologica del mas- chile e del femminile, Cittä Nuova, Roma 1991, különösen is 81-112. 43 Balthasar, H. U. von, La teológia di Karl Barth, Jaca Book, Milnao 1977, 236-241. 46 Biffi, I., Per una teológia dell’ ‘uomo-donna’: metodológia e linguaggio, in Teológia 14 (1989), 172-178, 176. Akármennyire is vitatható Balthasar tézise, aki „szuperszexualitásról” beszél a Szentháromságban és az Egyháznak Krisztus általi nemzésében, annak semmi köze ehhez az állásponthoz. 47 Ld. pl. a homoszexualitás „teológiai intergrációját” G. Loughlinnál, Radical Orthodoxy: A New Theology, (szerk. Milbank, J.-Pickstock, C.-Ward, G.), Routledge, London 1999, 143- 162; Loughlin, G., Sexing the Trinity, in New Blackfriars 79, nr. 923 (1998), 18-25; Williams, R., Afterword: Making Differences, in Balthasar and the End of Modernity (szerk. Gardner, L.-Moss, D- Quash, B.-Ward, G.), T&T Clark, Edinburgh 1999, 173-179.
