Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?
20 Angelo Scola bíboros emberi létezés drámai karaktere. Mivel szükségszerűen nemi különbözőségben létezünk, s ezért mindannyian a szeretet útjára vagyunk indítva, létünk az egység-utódnemzés feszültségében - pontosan azért, mert az ember maga is test és lélek összetettsége (szünholon) (GS 14) - objektív módon az élet gyümölcsére irányul. A házasságiság mindenki előtt feltárja annak ontológiai lehetetlenségét, hogy a szeretetnek az utódnemzéstől való elválasztása révén valósítsa meg önmagát. A nemiség megélése megvalósulhat anélkül is, hogy felmutatná a hiteles emberi szeretet bárminemű formáját; néhány évtizeddel ezelőtt a fogamzás- gátlás megfosztotta azt az utódnemzésre való objektív nyitottságától, s végezetül a technika egy mind közelibb jövőben magától értetődővé teheti a nemiség és az utódnemzés szétválasztását: ez utóbbi már nem kell, hogy zavarjon bennünket.28 Csalóka a technológiai imperatívusz („megtehetjük, ezért hát meg is kell tennünk!”), amely az uralkodó mentalitásban fellelhető. E mentalitás a dolgok egy olyan állásából fakad, amelynek nincs semmiféle tudományos alapja. Kizárólag a bálványimádás kifejeződési formájáról van szó, szemközt azzal az utópikus delíriummal, amelynek a tudományok és a technikák (mindenekelőtt a közgondolkodás „szentírásnak vett” elveiben) továbbra is ki vannak téve. Ahhoz, hogy leleplezzük a technológiai imperatívusz ideologikus, vagyis hazug természetét, értékes segítséget kapunk a házassági misztérium alapvető igazságától, amelyet Hans Urs von Balthasar egy másik értékes kijelentésében találunk meg: „Együtt kell szemlélni a két személy egy testben való egyesülésének aktusát és ennek az egyesülésnek a gyümölcsét: a gyermeket, átugorva az időbeli távolságot”.29 A házasság misztériuma három összetevőjének az egysége, mondhatni ontológiai természetű. Kortársaink számára azonban láthatólag az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy felleljék a legelemibb emberi tapasztalat bármely összetevőjét. Elegendő csak a megismerésre gondolnunk, és arra a konok ellenállásra, amellyel az a meggyőződés szembesül, miszerint adott feltételek mellett el lehet jutni olyan valóságok biztos és igaz ismeretére, mint Isten, a jó és a rossz.30 28 Scola, A., Differenza sessuale e procreazione, in Quale vita? La bioetica in questione, Mondádon, Milano 1998,143-168, 368-380. 29 Balthasar, H. U. von, La priére contemplative, Fayard, Paris 1972, 69. 30 Ezeket a nehézségeket megvilágította a Fi des et ratio enciklika 5. pontja. Ennek kapcsán ld. Scola, A., The Integrity of Human Experience. Cultural Dimensions and Implications of the Encyclical Fides et Ratio, in Restoring Faith in Reason (szerk. Hemming, L. P.-Parsons, S. F.), SCM Press, London 2002, 256-276.
