Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1-2. szám - A család - Scola, Angelo - Török Csaba (ford.): A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?

A házasság misztériuma: a szisztematikus teológia távlata?

15

az alapvető ellenvetéseit:3 ily módon bevezet bennünket a házasság misztériumának a természetébe, s annak lehetőség szerinti képességébe, amely által alapjává lehet egy szisztematikus teológiának.4 5 A két idézett teológiai gondolat rögvest kijelöli a házasság és a család témájának azt a helyet, ahol úgy az elmúlt századok során, mint még napjainkban is, mélységes teológiai elszigeteltség sújtotta azt. Ez a hely a hit megértésének mint olyannak a szívében található.3 Az analógiának hála a svájci teológus közös távlatba helyezte a szentháromságos misztériumot és a házasság misztériumát, ezáltal meghaladva azt az elgondolást, amely ellenezte, hogy az apa-anya-gyermek hármasságában a Szentháromság képmását, egy imago Trinitatis-t ismerjünk fel. Ez az alapvető választás központi fontosságú ahhoz, hogy a házasság misztériumát objektív formában belefoglaljuk a kinyilatkoztatott hit értelmének a felfogásába (amire a teológia törekszik). Azonban ahhoz, hogy igazoljuk a rendszeralkotás eme igényét, szükséges, hogy legalább nagy vonalakban felvázoljuk, miben is áll a házasságnak ez a misztériuma.

2. AMIKOR A TEOLÓGIA BEFOGADJA A HÁZASSÁG MISZTÉRIUMÁT

A II. Vatikánumnak és a Gaudium et spes konstitúciónak (nr. 47-52) köszönhető, hogy elmélyítették a házasság antropológiai karakterét, elkerülve azonban azt a veszélyt, hogy túlzó hangsúlyt helyezzenek a szubjektív tényezőre a házasságról és családról való keresztény reflexió során.6 A Zsinat ekként lehetővé tette, hogy elkerüljük ennek a témakörnek a kiszorítását, aminek folyományaképpen a házasság eladdig csakis az egyházjognak (a konszenzus és a szerződés fogalmainak értelmében), az erkölcsteológiának (a hatodik és a kilencedik parancs kapcsán), a lelkiségnek (a házastársi lét lelki

3 Ld. Augustinus, De Trinitate 12, 5, 5; Aquinöi Szent Tamás, Summa Theologiae I, q. 93, a. 6.

4 Lévén, hogy ez egy sajátos természetű előadás, a jegyzetek nagyobb része a saját további írásainkra vonatkozik. Azokban megtalálhatóak a szükséges, részletes bibliográfiai hivatkozások.

5 Scola, A., Il mistero nuziale, vol. 2: Matrimonio-famiglia, PUL-Mursia, Roma 2000, 63-80.

6 Ld. Delhaye, La communauté conjugate et famíliáié d’aprés Vatican II, in Aux sources de la morale conjugate (szerk. Giblet, J.-Etienne, J.) Duculot, Gembloux-Paris 1967, 157-173; Fagiolo, V., Essenza efini del matrimonio net magistero del Concilio Vaticano II, in Ephemerides Iuris Canonici 23 (1967), 137-186; Gil Helun, F., El lugar proprio del amor conyugal en la estructura del matrimonio según la Gaudium et spes, in Anales Valentinos 6 (1980), 1-35; Miralles, A., Amory matrimonio en la „Gaudium et spes”, in Lateranum 48 (1982), 295-354; Kaczynski, E., Le manage et lafamille. La communion des personnes, in Divinitas 26 (1982), 317-331; Tettamanzi, D., I due saranno una came sola. Saggi teologici su matrimonio efamiglia, Elle Di Ci, Leumann-Torino 1986, 103-121; Mattheeuws, A., Les “dons” du manage. Recherche de théologie morale et sacramentelle, Bruxelles 1996, 136-150, 260-263, 352-354, 465-468.