Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint
30 Michael Figura A továbbiakban ki fogjuk emelni a legfontosabb szempontokat de Lubac Catholicisme-jából. A katolicizmus ezt jelenti: üdvszolidaritás a katolikus Egyházban; ami elválaszthatatlan attól a kérdéstől, hogy az extra Ecclesiam nulla salus axiómát miként lehet értelmezni ma; a katolikus Egyház szentségi struktúrája; Szentírás és Egyház; valamint a kereszt titka mint minden üdvösségre vezető út összefoglalása. 2.1 Katolicitás mint egyetemes üdvszolidaritás A Nemzetközi Teológiai Bizottság 2012. március 8-án megjelentetett dokumentuma A teológiáról ma már a legelején (nr. 2) utal de Lubac Catholicisme- jára, amikor anól szól, hogy a teológia egysége, amint az Egyház egysége is a katolicitástól függ, amely mindkettő számára alapvető fontosságú, mivel az Egyház Krisztustól, a világ és az egész emberiség Megmentőjétől (vö. Ef 1,3-10; lTim 2,3-6) ered. De Lubac már a Catholícisme-ban megelőlegezi a II. Vatikáni Zsinat fontos kijelentéseit, amikor azt írja, hogy a katolicizmus üdvközösségéhez hozzátartozik: „mindent összegyűjteni, hogy mindent megszentelődjön és megmeneküljön ... Ezért a feltámadott Úr, amikor kinyilvánítja magát a barátainak, minden rassz arcát magán viseli, és mindenki a saját nyelvén hallja őt” (C 256). Az üdvszolidaritás az első rész négy fejezetében kerül kifejtésre (a dogma, az Egyház, a szentségek, az örök élet). a) A dogma annak az alapvető meglátásnak megfelelően kerül kifejtésre, hogy a teremtés és a megváltás rendjében csak egy istenképmás van, az ember: „A megkereszteltek természetfölötti méltósága, amint tudjuk, az ember természetes méltóságán nyugszik, még ha magától értetődően végtelenül túl is nő azon ... így Krisztus misztikus testének természetfölötti egysége előfeltételezi az emberi nem elsődleges, természetes egységét” (C 3). Amint Isten egy emberiséget teremtett, úgy Fiát is azért küldte el, hogy megváltsa ezt az egy emberiséget. Számos egyházatyáktól vett szöveggel mutat rá de Lubac arra, hogy Jézus, amikor születésekor Szűz Máriától egyedi emberi természetet vett magára, egyszersmind magára vette az egész emberiséget is (vö. C 14skk). A bűn mint az emberben hordott isteni képmással szembeni hűtlenség törést hozott magával az emberi nem Istentől akart egységében. „Egy ilyen törés ugyan nem szüntetheti meg az emberi nem természetes egységét - mivel Isten képmása elpusztíthatatlan marad, még ha be is mocskolódik -, azonban megsemmisíti a lelki egységet, amelynek a Teremtő terve szerint
