Communio, 2012 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2012 / 3-4. szám - Az Egyház katolicitása - Figura, Michael - Török Csaba (ford.): A katolicizmus tágassága Henri de Lubac első műve, a Catholicisme szerint
28 Michael Figura nuel Mounier boldog volt, hogy elméleti alapot talált benne »személyes és közösségi« forradalmához”.4 5 De Lubacnak a Catholicisme-ban egybegyűjtött tanulmányai beszédes tanúságot tesznek a katolicizmus tágasságáról.3 Már alcíme is erre utal: Les aspects sociaux de dogme (a dogma társadalmi szempontjai). De Lubac a következőképpen magyarázza meg a katolicizmus és a társadalmi irányultság viszonyát: „Azt vetik nekünk [katolikusoknak] a szemünkre, hogy mi már csak hitünk okán, még ha akaratunk ellenére is, individualisták vagyunk, miközben a katolicizmus valójában legbenső lényege szerint társadalmi valóság. Mégpedig a legmélyebb értelemben társadalmi: nem csak a természetes élet területeire gyakorolt hatásai révén, hanem már eleve önmagában, titokzatos középpontjában, dogmatikája lényegében. Oly mértékig társadalmi, hogy a szociális katolicizmusnak mindig is fölösleges szóduplázásként kellett volna hatnia”.6 Ez megmutatkozik az itt tárgyalt témákon, amelyek magától értetődően összefüggnek a katolicizmussal. Ehhez hozzátartozik még (bár 1938-ban nem került még egyértelműen említésre) a Catholicisme ökumenikusjelentősége is, amelyet M. Villain már 1964-ben, az Unitatis redin- tegratio dekrétum megjelenésének évében, a II. Vatikáni Zsinat idején kimutatott.7 Hans Urs von Balthasar, aki úgy ismerte barátja, Henri de Lubac munkásságát, mint senki más, az összművet áttekintve ezt mondja a Catholicisme- ról: „Egyes fejezeteiből mint törzsből nőnek ki a későbbi fő művek ágai”.8 XVI. Benedek pápa még bíboros korában megjelent Életutam című könyvében így ír de Lubac Catholicisme-jával való első találkozásáról: „1949 őszén 4 Mémoire sur l’occasion de mes écrits (Oeuvres completes XXXIII), Cerf, Paris 2006, 25. A kor szellemi légkörére adott válaszként de Lubac csak a francia filozófust és publicistát, Emmanuel Mounier-t (1905-1950) említi, aki Blaise Pascal, Charles Péguy, Maurice Blondel és Gabriel Marcel hatására a XX. század harmincas éveiben a totalitárius struktúrák társadalmi nyomorával szemben lelki újragondolást követelt a radikális szeretet dialogikus perszonalizmusának az értelmében (bővebben Id. Berning, V., Emmanuel, in LThK3 3, 508). 5 Ehhez Id. Meier, E., Einigung der Welt in Gott. Das Katholische bei Henri de Lubac (Horizonte. Neue Folge 22), Johannes, Einsiedeln 1983; Siebenrock, R. A., Identität als Weite. Die Idee der Katholizität nach Henri de Lubacs »Catholicisme« (1938) in einer rastlosen Zeit - eine Relecture, in Gott für die Welt. Henri de Lubac, Gustav Siewerth und Hans Urs von Balthasar in ihren Grundanliegen (FS Walter Seidel) (szerk. Reifenberg, P.-Hooff, A. van), Grünewald, Mainz 2001, 56-72. 6 Catholicisme, IXk. A továbbiakban magában a szövegben adjuk meg az oldalszámra való hivatkozásokat, C rövidítéssel. 7 Villain, M., Un grand livre oecuménique: Catholicisme, in L’homme devant Dieu. Mélanges of- ferts au Ptre Henri de Lubac, vol. 4: Perspectives d’aujourd’hui (Théologie 58), Montaigne, Paris 1964,319-329. 8 Balthasar, H. U. von, Henri de Lubac. Sein organisches Lebenswerk, Johannes, Einsiedeln 1976, 30.
