Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai
90 Török Csaba házfelfogást. Mindez azonban azt eredményezi, hogy egy olyan Egyház képe áll előttünk, amely a megosztott hit, megosztott szolidaritás, megosztott kontraszt-társadalmi volt révén a személyek közössége. A koinónia mint részt adás mit-je, objektív oldala helyére is a szubjektív oldal tör be: Isten háromságos személyességét és a hívő emberek személyességét osztja meg az Egyház. Ez a végkifejlet nem ad súlyt Pál tanításának: „Az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, nemde a Krisztus vérében való részesülés? 5 a kenyér, amelyet megtörünk, nemde a Krisztus testében való részesedés? Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérből részesülünk’’ (lKor 10,16-17). c) Egy sajátos ortodox olvasat Bár nincs közvetlen összefüggésben a katolikus teológia folyamataival, mégis érdemes röviden megemlítenünk egy olyan példát, amely az ortodoxia köréből származik. Oroszországban, az orosz ortodox teológiában komoly jelentőségre tett szert a szobomoszty (nagyjából a koinónia, a communio megfelelője) gondolata.119 Milyen értelemben? Az alapvetően vallási eredetű, tartalmú fogalom120 társadalmi-erkölcsi relevanciáját igyekeznek sokan megvilágítani. Az a véleményük, hogy szemben egyfelől a pártoskodással, a politikai pártokhoz fűződő megosztottsággal, de ugyanakkor alternatívaként ahelyett, amit a klasszikus kommunista ideológia „osztály nélküli társadalomként” írt le, a szobomoszty, a közösség képes visszaadni az oroszoknak a nemzeti egység tudatát és a tiszta orosz szellemet. „A szobomoszty az orosz identitástudat vallásilag megalapozott formája. Az emberek abszolút, feloldhatatlan hitközössége, az emberi együttélés legmagasabb típusa, az egyetemesség rangjára emelt, szakralizált (egyjházirend,”121 Ebben a fogalomban sajátosan ke119 Ld. Goerdt, W., art. Sobomost, in HWPh 9, 993-1000; vő. Florovskij, G. V., Sobomost. Kirche, Bibel, Tradition, Kyrill & Method, München 1989; Gulyga, A. W., Die 'russische Idee’ und der deutsche Idealismus, in Neue Realitäten - Herausforderung der Philosophie. XVI. Deutscher Kongreß für Philosophie, Sektionsbeiträge I (szerk. Lenk, H. - Poser, H.), Verlag der Technischen Universität, Berlin 1993, 71-84. A hitvallás szavai így hangoznak: „Veruju... vojedinu, szvjatuju, szobomuju i aposztolszkuju Cerkov”. A szobomoszty ebben a kontextusban a katolikus megfelelője - vő. Steller, L.-K., A katolikus értelmezés problematikája az Egyház ismertetőjegyeinek és tulajdonságainak orosz ortodox rendszerében, in Tudományos lapok a rendszerről 1 (2006/2), 33-59. Ez a tanulmány rámutat a fogalom körül kialakuló filozófia platóni gyökereire is. Hajnády, Z., Sophia és Logosz. Az orosz kultúra paradigmatikus-szintagmatikus rendszere (bináris oppoziciók, leküzdésük alternatívái), Kossuth Lajos Tudományegyetem Kiadó, Debrecen 2002, 184.
