Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Török Csaba: Az Egyház mint communio - A közösség-gondolat teológiai értelmezésének kritériumai

Az Egyház mint communio 73 A szisztematikus teológiában elsődlegesen a szentháromságtan terén je­lent meg a communio fogalma az egyházatyák és a középkor teológiájában. Itt a Személyek dinamikus kapcsolatát, önközlését, szeretetben beteljesülő egységét írja le. Mindazonáltal felbukkant a másik szempont is, mégpedig a bibliai (elsődlegesen a jánosi és a páli) teológiára alapozva, miszerint maga az ember is részesedhet ebben az isteni közösségben. Mondhatni a Szenthá­romság (mint legfőbb Jó) lényegéből fakad, hogy megosztja, kommunikálja magát az emberrel, hogy így részt adjon neki életéből, és ezáltal közösségre lépjen vele. Ennek a szempontnak jelenti kivételes konkretizálódását és be­teljesülését az Eucharisztia, a szentségek szentsége, amelyben Istennek ez az önmegosztó-közösségteremtő akarata a leginkább kézzelfoghatóvá válik. Ha van a communio fogalmának egyháztani alkalmazása, akkor azt pont itt érhetjük tetten: az Eucharisztia egyházépítő, egyházi közösséget létreho­zó, fenntartó és beteljesítő szerepében. Vagyis az Eucharisztia az a szentség, amelyben a communio strukturális-intézményes és szisztematikus teológiai dimenziója találkozik. 3. A REFORMÁCIÓ KORA - A FOGALOM ÁTALAKULÁSA a) Luther és a reformátorok A reformáció korában úgy az egyháztanban, mint a szisztematikus teológia más területem számos hangsúlyeltolódásra, eltérő álláspontok felbukkaná­sára került sor. Mindeközben a communio fogalmának alkalmazása, a hozzá kapcsolt jelentés terén is eltérések mutatkoztak. Martin Luther59 a német nyelvbe az ekklészia szót nem akarja Kirche-ként fordítani (amely a görög kúriáké kifejezésből ered), helyette a Gemeine (egyes esetekben Sammlung) kifejezést részesíti előnyben, amely magyarul gyüleke­zetként adható vissza. Ugyanezen szavak jelölik Luthernél a latin communio-1 is, így gyakorlatilag a német nyelviség szintjén egyenlőségjel kerül az Egy- ház/ekklészia és a közösség/communio közé. Ebben a távlatban olvassa a nagy reformátor az Apostoli Hitvallás communio sanctorum fogalmát is. Ezt ő hei­lige Gemeine vagy Gemeine der Heiligen formában adja vissza németül. A ki­59 A témához ld. Holl, K., Die Entstehung von Luthers Kirchenbegriff, in Uö., Gesammelte Auf­sätze zur Kirhcengeschichte, vol. 1, Luther, Tübingen 1921, 245-278; Althaus, P., Communio sanctorum. Die Gemeinde im lutherischen Kirchengedanken, Ch. Kaiser, München 1929; vö. Ld. Rendtorff, T., art. Gemeinde, in HWPh 3, 238.

Next

/
Oldalképek
Tartalom