Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Az Egyház - Stubenrauch, Bertram - Seewald, Michael - Török Csaba (ford.): A Zsinat és az Egyház - Egy sokrétű ekkleziológia recepciójához
46 Bertram Stubenrauch - Michael Seewald AZ EGYHÁZ A ZSINAT ALATT A zsinati atyák megjegyzése, miszerint az Egyházról szóló konstitúcióval az a céljuk, hogy „a korábbi zsinatok nyomában járjanak” (LG 1), mindenekelőtt az első Vatikánumra vonatkozik. A késő középkor jogi szemléletű egyháztana akkor kulminált a pápai joghatósági primátusnak és a pápai tévedhetetlenségnek a definiálásával.7 Ezt követően azonban izolált maradt, mivel a történelmi körülmények miatt el kellett napolni a Zsinat ülésezését. A tény, miszerint a II. Vatikánummal a XIX. századi tanítóhivatali döntvények egyrészt korlátozás nélkül - ha nem egyenesen túlhangsúlyozva - továbbha- gyományozódtak, másrészt új szövegkörnyezetbe lettek helyezve, megmagyarázza azt, miért nőtt át az I. Vatikáni Zsinat egyházképe a másodikéba, s váltott ki ennek megfelelő reakciókat.8 A Zsinat egyháztani sokrétegűsége azonban nem onnan adódik, hogy a hierarchikus egyházképpel egy testvériségen alapuló került szembe. Itt nem szabad, hogy bármiféle ellentét álljon fenn, miként ezt látni fogjuk. A téma további vizsgálata szempontjából célravezetőbb az a kérdés, hogy mely mértékig kell dedikatórikusan, s mely mértékig kell - a most következő fogalmat ezen a helyen kísérletképpen alkalmazzuk - kreatórikusan felfogni az egyházi életet. Ezzel a következőt akarjuk mondani: elvárás a hívekkel szemben, hogy feltétel nélkül elveszítsék magukat egy az utolsó szőrszálig pontosan előre meghatározott üdvintézményben, hogy így az egy, misztikus krisztustest „Én”-jében leljék fel újra magukat; vagy arra kapnak megbízást és felhatalmazást, hogy az Egyházat saját lelki adományaik és személyes hozzájárulásuk révén mindenekelőtt alakítsák, s mindannyiszor újra láthatóvá tegyék? A Zsinat letette az alapjait egyfajta közvetítői pozíciónak, ezért a tanításában feltételezett alternatívák, vagy a nagy ünnepélyességgel diagnosztizált ellentmondások túlságosan rövidlátók. Megalapozható ez a tézis a források alapján? Mivel ezen tanulmány keretein belül képtelenség akár csak név szerint felsorolni a további fejleménye7 Vö. DH 3074. 8 A szöveg keletkezéstörténetéhez ld. Constítutionis dogmaticae Lumen gentium synopsis histori- ca (szerk. Alberigo, G.), Bologna 1975, 3-340; és még Schauf, H., Das Leitungsamt der Bischöfe. Zur Textgeschichte der Konstitution «Lumen gentium» des Zweiten Vatikanischen Konzils (Annuarium Históriáé Conciliorum Supplementum 2), München 1975, 91-93; Pejic, P. M., Defontibus et ar- gumentis iuridids in constitutione «Lumengentium», Roma 1969, 91-116. A kutatás állásának újabb összefoglalása és a LG-ot megelőző tervezetek elemzése megtalálható: Hünermann, P., Theologischer Kommentar zur dogmatischen Konstitution über die Kirche «Lumen gentium», in Herders Theologischer Kommentar zum Zweiten Vatikanischen Konzil (szerk uő. és mások), vol. 2, Freiburg i. Br. 2001,291-351.
