Communio, 2011 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3-4. szám - Demokrácia - Puskás Attila: Krisztus és a Lélek kapcsolata: a krisztológiai pneumatológia megújulása a katolikus teológiában
80 Puskás Attila tesüléshez képest, hanem döntő tényező az üdvözítő mű végrehajtásához. A Lélekkel való felkenés erejében végzi Jézus az igehirdetését és tudja közölni az embereknek a gyermekké fogadás Lelkét. A megtestesülés és a felkenés különböznek időben és tartalomban, ám ugyanakkor szoros kapcsolat van közöttük: az Atyától küldött Lélek Jézusra, az emberré lett Fiúra, mint saját neki megfelelő befogadóra száll le. A felkenés követi a megtestesülést és annak következménye.20 Az arianizmus elleni küzdelemben részben hangsúlyváltozások történnek Jézus felkenésének az értelmezésében.21 Athanasziosznál a korai hagyományból megmaradnak ugyan többnyire a lényegi elemek, de egy ponton fontos módosulás történik. Véleménye szerint nem az Atya keni fel Jézus emberségét a Lélekkel, hanem maga az Ige. A Logosz mint Isten saját maga keni fel a vele egyesített emberséget.22 Ez az értelmezés alkalmas volt arra, hogy nyomatékosan kiemelje a Logosz istenségét, ugyanakkor a szentírási tanúságtételtől eltávolodva elvesztette a trinitárius szempontot. Alexandriai Kürillosznál is olvashatunk Athanasziosz felfogására emlékeztető mondatokat, sőt olyat is, mely szerint az Ige emberré válásakor kente fel saját leikével testének templomát.23 Nazianszoszi Gergely beszédeiben találunk olyan szövegrészeket,24 melyek arról szólnak, hogy Jézus emberi természetének a felkenését az Ige abban az értelemben végzi, hogy egész istenségének a jelenlétével ajándékozza meg az emberségét, istenivé téve azt. Ebben a látószögben a Lélekkel felkenés szinte feloldódni látszik az unió hypostatica eseményében, hisz már nem a Szentlélekkel, hanem az isteni természettel való felkenésről van szó. A kereszteléskor megjelenő Lélek szerepe inkább a Fiú melletti tanúságtételre szorítkozik.25 Hasonló kijelentésekkel találkozhatunk Nicetasnál, aki úgy fogalmaz, hogy a Logosz maga kente fel az emberségét, mert az istenség a kenet az emberség számára.26 Ágoston ugyan nem azonosítja tartalmilag a megtestesülés és a felkenés titkát, de szerinte a kettő időben egybeesik: Jézus felkenése akkor történik, amikor a Fiú felveszi az emberi természetet a Szűz méhében.27 A középkori és majd az új20 Ladaria, L, La Trinitä mistero di comunione, 240. 21 Megjegyezzük, hogy ez nem érvényes minden egyházatyára. Nagy Szent Baszileiosz vagy Alexandriai Kürillosz például megőrizték a korai tradíció értelmezésének minden lényeges elemét. Contra Arianos, I, 46. 23 In Joh XI, 11. 24 Or. 30,21. 25 Or. 31,29. 26 Thesaurus 1, 3 c 3. 27 De Irin. XV, 26, 46.
