Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Méndez, José María - Török Csaba (ford.): Gazdasági válság vagy az értékek válsága?
Gazdasági válság vagy az értékek válsága? 61 Számos név szerepelhetne ebben a felsorolásban: Mounier, Maritain, Marcel, Gilson, Bergyajev, Guardini, Buber, Hildebrand, Lévinas és így tovább. Többé-kevésbé egybeestek időben a posztmodem születésével. Önkéntelenül is felmerül a kérdés: Miért roskadt össze a perszonalisták kulturális és társadalmi befolyása - amellyel kétségkívül bírtak - a gyenge gondolattal szemben? Miért győzedelmeskedtek végül a posztmodem relativista és nihilista tézisei? Úgy véljük, a válasz az, hogy ezek a jó szándékú szerzők is gyengék voltak logikailag. Épp oly gyengék, mint ellenfeleik. Vagy legalábbis soha nem alkalmazták a formális logika döntő erejű fegyverét. Elég átlapozni Maritain logikakönyvét. Csakis a skolasztikus logikát ismeri.16 A jók gyenge gondolata és a rosszak gyenge gondolata közötti csatából ez utóbbiak kerültek ki győztesen, miként ez várható volt. Nagyobb zajjal munkálkodtak. A tömegtájékoztatási és a kultúraterjesztési eszközök nagyobb részét ők tartották ellenőrzésük alatt. Még egy alkalommal bebizonyították, hogy a sötétség fiai bölcsebbek a világosság fiainál. A gyenge gondolatot, posztmodemt, nihilizmust, relativizmust, vagy hívjuk akárhogy, nem lehet legyőzni gyenge gondolkodással, hanem csakis erőssel. Az erős gondolat abban áll, hogy amennyire csak lehet (és ez bizony nem kevés), a különböző fogalmakat és érveléseket érvényes logikával formalizáljuk. Jóllehet ez a teljes formalizálás csak meghatározott esetekben végbevihető, mégis kétségkívül alapvető és döntő fontosságú kérdésekről van szó. Amit pedig nem lehet teljesen formalizálni (s tudjuk, hogy ez képezi a nagyobb részt), annak kapcsán a lehető leginkább a modem formális logikához kell tartanunk magunkat, vagyis szüntelenül vizsgálnunk kell a kimondottak logikai koherenciáját és a köznyelv kaotikus alkalmazását.17 A döntő fegyver napjainkban hiányzik mindabból, amit intellektuális szinten értékelnek. Ha ily módon, erős gondolattal vetjük fel a különböző témákat, akkor mindazok, akik támadják az objektív igazságok létét az ontológiában és az axiológiában, nem találnak más menedéket, mint hogy vé16 Maritain, J., Vordre des concepts. Petite Logique. Az első kiadás 1923-ban jelent meg. 1948- ban a Princetoni Egyetemen egy időben adott elő Gödellel. Nincs adatunk arra nézvést, hogy ismerték-e egymást. Mindenesetre Maritain soha nem írta újra logikakönyvét, hogy Gödel teoré- máira való hivatkozást illesszen bele. Ha néhányszor szólni mert is róluk, akkor minden bizonynyal nem mondott többet, mint hogy úgy vélik, ezek szorosan véve matematikai kérdések, és nincs semmi közük a logikához. 17 Hogy mit lehet elérni a formális logika alkalmazásával, azt megtekinthetik: www.telefoni- ca.net/c/axiologia. Keressék a következő bejegyzést: „El argumento ontológico bien formulado” [Ajól megfogalmazott ontológiai érv].
