Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Méndez, José María - Török Csaba (ford.): Gazdasági válság vagy az értékek válsága?
Gazdasági válság vagy az értékek válsága? 59 két. Fel kell állítanunk egy biztos és komoly ontológiát, s ezt követően ki kell fejlesztenünk egy olyan axiológiát, amely képes arra, hogy olyan erkölcsi értékeket mutasson fel, amelyeket objektíve igaznak lehet elfogadni. Közelebb járunk ahhoz, mint eddig bármikor, hogy a nyugati ész Platóntól Kantig dédelgetett álma valóra váljon - megismerjük az ontológia és az axio- lógia alapvető témáira vonatkozó objektív igazságot. Ezek a témák természetesen nem mind elsődleges fontosságúak, ám jó néhány közülük az. Ez a Nyugat erkölcsi helyreállításának útja. Törekedjünk az Igazság értékének visszaszerzésére! Miként az erkölcsi hanyatlás annak volt következménye, hogy elvesztettük az Igazság értékét, ugyanígy a helyreállításra is csak ebben a rendben kerülhet sor: először az Igazság értékét kell visszanyernünk, s utána jön majd a többi érték. A kifejezés: „Olyan ez, mint hogy kettő meg kettő négy”14 sajátos módon sok nyelvben megtalálható, s a végső és megkérdőjelezhetetlen igazságot fejezi ki. Azonban most még a „kettő meg kettő négy”-nél is alkalmasabb eszközünk van: a logikai kalkulus. Maga Frege is meglepődött, amikor számításai során felfedezte, hogy azokon nincs se repedés, se lyuk, szemben azzal, ahogyan az megtörténik a legelemibb matematikában is, például a nullával való osztáskor. A logikai kalkulus feltárta előttünk azt, ami korábban megfejthetetlen rejtély volt: a gondolkodásunkat és annak nyelv általi átadását vezérlő szabályokat. Most már létrehozhattunk mesterséges nyelveket, amelyek elkerülik a hétköznapi nyelv minden félreértését, kétértelműségét és tévedését. A logika formális törvényei, amelyek átfonják a repedések nélküli kalkulust, teljességgel uralják a nyelvet, s ugyanígy a gondolkodást is. Mindany- nyian térdet hajtunk előttük azon egyszerű ténynél fogva, hogy tudunk olyasmit mondani, amit mások megértenek, és mert megértjük azt, amit mások mondanak. A gondolkodás nyelv általi átadása csak annyiban lehetséges, amennyiben az, aki beszél, és az, aki hallgatja, egyaránt szorosan a logika formális szabályaihoz tartják magukat, még ha nincsenek is tudatában ennek. Fel kell figyelnünk arra, hogy annak a tartalma, amit mondanak, ilyen szempontból irreleváns. A logika formális jogossága ugyanúgy érvényesül annak a számára, aki azt mondja: „kettő meg kettő négy”, mint annak a számára, aki azt állítja: „kettő meg kettő hét”. Az, aki hallgatja, mindkét esetben megérti, amit a másik mondott, és ennek okán egyet fog érteni vele, vagy ellenvéleménnyel él. Általában arra összpontosítjuk figyelmünket, 14 Magyarul talán Így fejezhetnénk ki: „Világos, mint az egyszeregy” - a fordító megjegyzése.
