Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Méndez, José María - Török Csaba (ford.): Gazdasági válság vagy az értékek válsága?
Gazdasági válság vagy az értékek válsága? 53- a művészet, humor, sport, játék, társadalmi etikett, gasztronómia, ünnepek stb. - olyan cselekvésekből áll, amelyek nem kötelezőek, s nem is lehet megtiltani őket. Ahol nincs kötelezettség (kell-igen), épp oly kevéssé van tiltás (kell-nem). Ha egy esztétikai érték megengedett (nem-kell-nem), akkor elhagyható is (nem-kell-igen). Valójában nem is léteznek esztétikai ellen-értékek, amelyek egy feltételezett tiltás tárgyai lehetnének. Az esztétikai életben semmi sem vétkes. Csak azért beszélünk maladresse-ről, csúnyaságról, alkalmatlanságról, szerencsétlen szándékról, a kecsesség hiányáról, hogy ezáltal valami esztétikusát érjünk el. Az esztétikai ellen-értékeknek nincs pozitív megvalósulásuk, csak az esztétikai érték kisebb vagy nagyobb mértékű megvalósításának képességéről beszélhetünk. Az esztétikai életben beteljesül Szent Ágoston gondolata, amely szerint a rossz a jótól való megfosztottság, a jó hiánya. Pontosan ez az, amit az esztétikai ellen-érték alatt értenünk kell. Ez csupán az érték hiánya, amely érték jelenléte így kevésbé valósul meg. Az esztétikai csúfság nem létezik abban az értelemben, amiként létezik az erkölcsi rossz. Azonban ha tárgyilagosak vagyunk, látnunk kell, hogy a grafiti üzenete nem az esztétikai, hanem az erkölcsi értékekről szólt. Szándéka az erkölcsi és kötelező értékekre irányult, amelyeknek az elhagyása bűn, s a megszegése egy keserű és pozitív valóság, nem pedig egyszerűen a jó negatív hiánya. Amikor megszegnek egy erkölcsi értéket, akkor az erkölcsi jó jelenlétének hiánya helyére az erkölcsi rossz objektív jelenléte lép. Tilos tiltani - annak a gondolkodásában, aki ezt írta, és akik tapsolva fogadták ezt a grafitit, pontosan ez fogalmazódott meg: ne legyenek kötelezettségek, semmi ne legyen kötelező, szabadon lehessen megválasztani, hogy akaijuk-e tiszteletben tartani a másikat vagy sem, dolgozzunk vagy ne, tiszták vagy szennyesek legyünk, a zöld vagy a piros lámpánál keljünk át az útkereszteződésen, lopjunk vagy tartsuk tiszteletben a másik tulajdonát, és így tovább. Ha szigorú formában akarjuk mindezt kifejezni, a grafiti szándéka az volt, hogy az erkölcsi élet eltűnését követelje: [(kell-igen)A] & [(kell-nem)ném A]- v* ' • és hogy az egész élet ne legyen több, mint puszta esztétika: [(nem-kell-nem)A] & [(nem-kell-igen)A] ahol A egy axiológiai szempontból releváns emberi cselekedetet jelöl, az igen-nem a pozitív és negatív állítmányt, a & pedig a konjunktort.
