Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Puskás Attila: Törekvések Jézus üdvözítő művének újraértelmezésére a katolikus dogmatikában

Törekvések Jézus üdvözítő müvének újraértelmezésére... 23 és újrafogalmazásának folyamata a katolikus teológiában, mely mind a mai napig tart. E tanulmány célja vázlatos áttekintést adni e folyamat okairól és fő törekvéseiről. (1) Az újraértelmezési folyamat tényezői között első helyen kell megemlíte­nünk, hogy az ószövetségi üdvösségfelfogással való komolyabb számvetés igénye jelentkezett a szisztematikus teológiában.2 A Jézus által meghirdetett istenuralom és az apostoli Egyház által tanúsított krisztusi megváltás megér­tésének előfeltétele volt az ószövetségi üdvösségtapasztalatok és üdwárako- zások elmélyült számbavétele, mely vizsgálat tárgyává tette Jahve szabadító cselekvésének és ígéreteinek történelmi és eszkatologikus, az egyén és a kö­zösség üdvösségére vonatkozó távlatait, valamint a törvénynek, az áldozati kultusznak és a prófétai igehirdetésnek az üdvösségközvetítésben betöltött szerepét a szövetség keretében. A biblikus kutatások fényében a dogmatikai reflexió arra a következtetésre jutott, hogy a Canterbury Szent Anzelm sza- tiszfakciós modelljéhez igazodó nyugati megváltástan és a vele összefüggő ágostoni alapokon álló kegyelemértelmezés az üdvösségfelfogásban bizo­nyos egyoldalúságokhoz vezetett. Az üdvösség lelki, egyéni, belső és túlvilá- gi dimenzióját hangsúlyozta, háttérbe szorítva ezzel az üdvösség testi (azaz az egész embert érintő), társadalmi, és már a történelemben jelszerűen el­kezdődő, megtapasztalható mozzanatát. Ugyanerre a megállapításra vezet­tek a keresztény üdvösségfelfogással és gyakorlattal szemben megfogalma­zott filozófiai kritikákkal (Feuerbach, Marx, Nietzsche) való szembesülés és a kortárs zsidó teológiával folytatott párbeszéd.3 Mindez arra ösztönözte a keresztény teológiát, s azon belül is a katolikus dogmatikát, hogy az üdvös­ségközvetítés krisztusi megvalósításában és annak egyházi folytatásában egy­szerre hangsúlyozza az üdvösség testi és lelki, egyéni és társadalmi, történel­mi és eszkatologikus szempontját. (2) Az utóbbi évtizedek és évek keresztény/katolikus teológiája igyekszik számot vetni a felvilágosodás emancipációs programjával és gyakorlatával, s olyan szótériológiát iparkodik kidolgozni, melynek középpontjába az em­beri szabadság mibenlétének és megvalósulásának a kérdését állítja. A krisz­tusi megváltás lényege ebben a látószögben úgy jelenik meg, mint felszaba­2 Dietrich Wiederkehr, Glaube an Erlösung. Konzepte der Soteriologie vom Neuen Testament bis heute, Freiburg im Bresgau 1976, 27-34. 3 Vö. Gerhard LoHFiNK-Ludwig Weimer, Maria - nicht ohne Israel. Eine neue Sicht der Lehre von der Unbeßecten Empfängnis, Freiburg-Basel-Wien 2008, 333-365.

Next

/
Oldalképek
Tartalom