Communio, 2010 (18. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1-2. szám - Eszkatológia és gazdaság - Bolberitz Pál: Gál Ferenc és XVI. Benedek pápa Spe salvi című körlevelének eszkatológiája
20 Bolberitz Pál A Spe salvi a tisztítótűzben szenvedők hitben megalapozott reményéről szólva külön kitér az elhunytakért mondott ima és engesztelő cselekedetek ekkléziológiai összefüggésben való értékelésére. Megemlíti, hogy a keleti ortodox teológia ugyan „nem ismeri a lélek tisztító és engesztelő szenvedését a másvilágon” (48. pont) „de ismeri a köztes állapotban a boldogság, vagy szenvedés különböző fokozatait. Az elhunytak lelkének az Eucharisztia, az imádság és az alamizsna által enyhülést és felüdülést lehet ajándékozni. Az évszázadokat átívelő, alapvető meggyőződése volt a kereszténységnek, és ma is vigasztaló tapasztalata, hogy a szeretet „át tud nyúlni” a másvilágba, hogy a kölcsönös ajándékozás és elfogadás lehetséges, melyben a halálon túl is részesíthetjük egymást” (48. pont). Ám - folytatódik a körlevél gondolatmenete - ha elfogadjuk, hogy „a tisztítótűz egyszerűen a tisztává égés az ítélő és megszentelő Úrral való találkozásban, akkor hogyan vehet ebben rész egy harmadik személy, bármilyen közel álló is legyen?” (48) Ezen a ponton bontakozik ki XVI. Benedek pápa, az eszkatológiára vonatkozó, ekkléziológiai szemlélete, ami meghaladja az üdv-individualizmust. Rámutat az emberi egzisztencia interperszonális jellegére, és ezzel alapozza meg a természet- feletti szolidarizmus gondolatát. Az ember sohasem egyedül jó vagy rossz, erényes vagy bűnös. „Millió szállal” kötődik - akarva akaratlanul - embertársaihoz. S ez túlvilági állapotában sem lehet másképp. Senki sem üdvözül egyedül és senki sem kárhozik el egyedül, mert mindnyájan Krisztus misztikus testének tagjai vagyunk. A természetfeletti szolidaritás a túlvilágon is megmarad pozitív (üdvözültek) és negatív (kárhozottak) előjellel. „A lét egybefonódásában a neki (a tisztítótűzben szenvedő lélek) szóló hálám, az érte mondott imádságom az ő tisztulásának egy részét jelentheti. És ehhez nem kell földi időnket átszámítani az isteni időre: a lélek közösségében átlépjük a földi időt” (48.) - tanítja a Szentatya. ÖSSZEGZÉS Gál Ferenc eszkatológiájának és XVI. Benedek Spe salvi című körlevele esz- katológiai fejezeteinek összevetése során megállapíthatjuk, hogy a két neves szerző ugyanazon egyházi tanítás alapján áll, ugyanazon irányzatok és források ismeretéről tesz tanúságot. Ugyanakkor a témák tárgyalása, kiemelése, hangsúlyozása során megjelennek a különbözőségek is. Közös bennük, hogy az üdv-individualizmus helyett az üdv-szolidarizmusra fektetik a hangsúlyt. Mindketten a kriszto- centrikus beállítottságot és az eszkatológiai kérdések ekkléziológiai látómé-
