Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Török Csaba: Gender studies és teológia - Harcok és távlatok
Gender studies és teológia 79 róla való értelmes beszéd nyer eltérő hangsúlyt, ha az egy nő, és nem egy férfi szájából hangzik fel. A pszichológia és a társadalomtudomány után most már a legeltérőbb szaktudományok ismerik fel, hogy eltérés mutatkozik a női és a férfi psziché, fogalomalkotás és -használat között, éppen ezért jogosult módon beszélünk férfi és női kommunikációról, érzelemvilágról vagy éppenséggel a legmateriálisabb (pl. közgazdaságtani) viszonyulásokról. Ebből értelemszerűen következik, hogy a helyes istenkép-olvasat nem egy új nő-Istent akar megalkotni, hanem a kinyilatkoztatás Istenére való női reflexiónak szeretne teret nyitni. Ezt maga Johson is megfogalmazza, amikor a női emancipáció és a feminista mozgalom pozitív eredményeire (pl. választójog, társadalmi elismertség) utalva ezt írja: „amikor a nők saját emberi értéküknek a tudatára ébrednek, azt egyszersmind egy új Isten-tapasztalatként is értelmezhetjük ”14. A fentiek belátása minden keresztény teológiai beszéd alapja, hiszen enél- kúl Isten transzcendens misztériumát sebeznénk meg az ő nőíségéről beszélve, figyelmen kívül hagyva, hogy a nemiség kategóriája ebben a távlatban értelmezhetetlen. Johnson ezt írja: „Isten teljességgel elkülönül minden teremtményétől, ennélfogva intellektuális szinten jobban megismerhető a szimbólumok tagadásával, mindazonáltal mélységesen megismerhető az ember szeretetében mint maga a szeretet”15. Bár a negatív teológia felhangjai csendülnek itt meg, végső soron a szerző teljes összhangban van a Katolikus Egyház Katekizmusával, amely könyvével egy esztendőben jelent meg először, és így fogalmaz: „Isten semmiképpen sem képmása az embernek. Ő sem nem férfi, sem nem nő. Isten tiszta szellem, akiben semmiféle nemek közti megkülönböztetésnek nincs helye. De a férfi és a nő »tökéletességei« valamit mégis tükröznek Isten végtelen tökéletességéből: ilyenek az anya, az apa és a jegyes tökéletességei"16. Jegyesség, anyaság és apaság: az emberi szeretet teljességének arcai a férfi és a nő egyfelől kölcsönös, másfelől termékeny és életadó szerelmében. Mindez azonban már a következő pontra, az emberkép kérdésre utal előre. Mint fentebb említettük, az Isten titkából (De Deo unó) a Szentháromság titkába (De Deo Trino) való átlépés kapuja - követve a bevett „formulát” - Johnsonnál is a Szentlélek elemzése, ám ő annyival kifinomultabb, hogy a kérdést nem a héber rúah, hanem a görög szófia köré összpontosítja. A kérdés biblikus elemzésében nem szeretnénk elmerülni, annyit azonban ki kell emelnünk, hogy még a női olvasókat is megosztotta ez a felvetés. Az első 14 E. A. Johnson, She Who Is, 62. 15 E. A. Johnson, She Who Is, 108. 16 KEK 370.
