Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Puskás Attila: A keresztény életszentség eszménye a Lumen gentium és II. János Pál pápa tanításában
A keresztény életszentség eszménye... 49 zéből, együttműködik az isteni akarattal, éppen a földi élet szolgálatával hirdetve mindenkinek azt a szeretetet, amellyel Isten szerette a világot” (LG 41). Az életszentség lényege ugyanaz minden keresztény számára - a Lélek erejében Krisztussal egyesült életet élni hitben, reményben, szeretetben az Atya akaratának megtételével -, ám kinek-kinek saját kegyelmi adománya, hivatása és életformája szerint kell megvalósítania az életszentséget. A Lumen gentium V. fejezetének szövege csak röviden utal az egyes szolgálatok és életállapotok - püspök, pap, diakónus, papnövendék, világi krisztushívő, házasok, szülők, özvegyek, nem házasok, szenvedők, szerzetesek - kereteire, melyeken belül sajátos módon valósulhat meg a közös keresztény életszentség. A zsinati dokumentumok és a zsinat utáni tanítóhivatali megnyilatkozások jelentős része pontosan ezt a témát dolgozza ki részletesebben: melyek az egyes keresztény életformák és küldetések sajátos feladatai az egyház építésében, s hogyan valósítható meg bennük és általuk a keresztény életszentség.7 Szembeötlő az az egyszerűség és „hétköznapiság”, amely a konstitúció megfogalmazása szerint a keresztény életszentséget jellemzi. Ennek útja, kritériuma és fokmérője nem a rendkívüli jelenségek vagy tapasztalatok megléte, hanem a saját hivatásban való mindennapos helytállás, a küldetéssel és életállapottal járó feladatok hitben, reményben, szeretetben való végzése, Isten akaratának teljesítése. A zsinati dokumentum végül kiemeli a keresztény életszentség társadalmi jelentőségét. A tökéletes szeretetre törekvő keresztény szíwel-lélekkel Isten megdicsőítésére és a felebarát szolgálatára szenteli önmagát (LG 40). A földi élet szolgálatával hirdeti azt a szeretetet, amellyel Isten szerette a világot (LG 41). ígyjel lesz az emberiség számára. Életszentségével „aföldi társadalomban is előmozdítja az emberhez méltóbb életmódot” (LG 40). A Lumen gentium tanítása alapján a keresztény életszentség jellemzőit a következőképpen foglalhatjuk össze: személyes, kegyelmi, egyházi, „hétköznapi”, egyetemes, lényegileg egy, megvalósulásában sokféle, társadalmi jelentőségű. Személyes, mert a Krisztussal, s a Szentháromság egy Istennel való személyes egységre irányul és személyes erőfeszítést igényel. Kegyelmi, mert a Szentlélek erejében valósul meg, aki a hit, remény, szeretet erényét oltja belénk és sajátos kegyelmi adományokat ad az egyház építésére. Egy7 Ezzel a témával foglalkozó zsinati szövegek: a világi krisztushívők - Apostolicam actuosita- tem (LG IV); püspökök - Christus Dominus (LG III); papok - Presbyterorum ordinis (LG III); papnövendékek - Optatam totius; szerzetesek - Perfectae caritatis (LG VI). Posztkonciliáris dokumentumok közül néhány példa: Christifideles laid, Pastores dabo vobis, Vita consecrata, Pas- tores gregis.
