Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - Bevonulás Jeruzsálembe - Granados, José - Török Csaba (ford.): Az új Hozsanna az új Templomban - Jézus bevonulása Jeruzsálembe
18 Jósé Granados sít minden embert. így tehát Ádám testében az egész emberi nem van jelen. Egy ősi hagyományra hivatkozva Ágoston azt mondja, hogy Ádám nevének betűi a négy kardinális pont29 görög kezdőbetűivel egyeznek meg. Ez jele az emberi nem egységének északtól délig és kelettől nyugatig. Olyan egység ez, amely nem csak a térben, de az időben is adott. Ily módon megérthetjük a negyven esztendőt, amely alatt a Templom felépült. Ágoston azonban tovább elemzi Ádám nevét: negyvenhat, ez a négy betű összege a görög ábécében elfoglalt helyüknek megfelelően, ebből kifolyólag azt az időt szimbolizálja, amelyet az emberiség önmaga felépítésére kap. A Templom tehát az egész emberi nemre vonatkozik. A bűn okán ez a test összetöretett és szét- szórattatott a világban a nemzedékek egymásutánja során; a test ilyetén felfogása lehetővé teszi, hogy megértsük Ádám és a Máriától született Krisztus, az első ember leszármazottjának egységét. Ugyanaz a test, amelyet Jézus Ádámtól vett, egyszersmind a teljes emberiség egyetlen Temploma, az a Templom, amely az Atya általi feltámadás révén újra felépült és megújult30. Krisztusban már elérkezett a test egybegyűjtése a föld legvégső határairól, ami által az újra egy lesz a lelki egyetértés és a szeretet révén. Jézus Krisztus tehát Isten üj kinyilatkoztatását hozza magával: Isten ügy jelenik meg, mint aki szeretet és teljességgel közel van, anélkül azonban, hogy szétoszlatná misztériumát. A Mester ugyanakkor az ember űj definícióját is felajánlja nekünk, amely lényegileg a testhez kötődik, a helyhez, ahol az ember találkozik a világgal és a felebarátjával. Olyan definíció ez, amely új mértéket szab az embernek, és képessé teszi őt magának Istennek és az ő szentháromságos misztériumának a befogadására, hogy olyan hellyé legyen, amely az Atya kinyilatkoztatásának a teljességét hordozza. Ezekből a megfontolásokból kiindulva érthetjük meg Krisztus országának jellemzőit és azt, hogy milyen formájúra alakítja át jelenléte által az ember városát. IGE ÉS TÖRVÉNY A jeruzsálemi Templom túl azon, hogy a nép életének a vallásos központja volt, egyszersmind politikai és gazdasági jelentőséggel is bírt31. Titus azért határoz az elpusztításáról, mert megérti, hogy ezzel világossá teheti: a zsidó felkelés és a Birodalomnak támasztott nehézségek visszavonhatatlanul véget 29 Vagyis a négy égtáj - a fordító megjegyzése. 30 Ld. Szent Ágoston, In loannem X, 11 (CCL 36,107). 31 Ahogyan ez a többi ókori templom esetében is elmondható.
