Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Puskás Attila: Az Oltáriszentség teológiájának alapvető szempontjai II. János Pál pápa: Ecclesia de Eucharistia című körlevelében
180 Puskás Attila összefüggések ökumenikus vetületeit tárgyalja. Ahogy a fejezet szövegének első részében, úgy valójában itt sem találkozhatunk tartalmi újdonsággal, ami a részleteket és az eucharisztikus kommúnió ökumenikus gyakorlatának a szabályozását illeti. Ezek megismétlik az UR, az UUS, az OE (Orientalium ecclesiarum) és az Ökumenikus direktórium irányelveit. A formai újdonság mégis abban áll, hogy az ökumenikus tartalmú következtetések és szabályozások megalapozása éppen az eucharisztikus kommúniónak a kommúnió- ekkléziológia felőli megvilágításával történik. A körlevél zárófejezete Máriát, az „eucharisztikus asszonyt” állítja elénk, mint az Egyház Anyját és példaképét. Az Eucharisztia ünneplésében és a belőle táplálkozó életben az Egyháznak pontosan ott a helye, ahol Máriának, azt az eucharisztikus lelkúletet kell magára öltenie, ami Máriát jellemezte. Az Eucharisztia titkára mondott „Ámenünk” Máriának az Isten üdvözítő titkára mondott „Ámenjének” a folytatása. A szentmisében Jézus tökéletes áldozatának és a hozzá kapcsolt saját áldozatunknak a felajánlása a kereszt alatt álló és Fiával egyúttszenvedő Anya lelki fölajánlásához csatlakozik. Az Egyház Istendicsérettel és hálaadással telt Eucharisztia-únneplése Mária örömének, az Isten nagy tetteit hirdető Magnificatnak a nem szűnő visszhangja. Az Eucha- risztiából élő Egyház a Mária lelkúletével élő Egyház: „Ha a Magnificat kifejezi Mária lelkúletét, e lelkületnél semmi sem tud jobban segíteni nekünk az Eucharisztia Misztériumának megélésében. Azért kaptuk az Eucharisztiát, hogy Máriáéhoz hasonlóan a mi egész életünk is Magnificattá váljék!” (EE 58). ÉLETRAJZI ADATOK: Puskás Attila a PPKE HTK dogmatikaprofesszora.
