Communio, 2009 (17. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 3-4. szám - Isten Országa és a világ - Bizjak, Jurij - Török Csaba (ford.): Isten országának meghirdetése

Isten Országának a meghirdetése

109

mégis azt sugallja, hogy a biasztesz melléknevet is jó szándékú jelentésében kell olvasnunk, vagyis mint erőteljes készséget a befogadásra: vágyakozást. Biasztai volt a két emmauszi tanítvány, amikor erőteljes meghívást intéztek útitársukhoz, hogy maradjon velük, és biasztesz volt a bíborárus asszony, amikor meghívta az apostolt és kísérőit házába.

A biasztai tehát azokat jelöli, akik úgy fogadják Isten Országát, mint ahogy az emmauszi tanítványok vagy a bíborárus asszony fogadták az utazókat. Azt is lehet tehát mondani, hogy a biasztai mindazokat jelöli, akik epednek és vágyakoznak az üdvösség után, és akiket a Mt 11,4-6-ban példaként felsorolnak: a vakok és bénák, a leprások és süketek, a halottak és szegények, mindazok, akik a Messiást várják. A végítélet napján felteendő kérdések alapján azt is láthatjuk, hogy Isten Országába szó szerint azokat fogadják be, akik maguk is befogadták az úton lévőket (Mt 25,34-36).

Isten Országának a kijelentését megerősíti Jézus meghívásának második része, amely két felszólító módú állítmányt tartalmaz: „Térjetek meg, és higy- gyetek az evangéliumban!” Krisztus folytatja az ószövetségi történelem, próféták és bölcsesség meghívásait.

Mózes így ír az Ószövetségben: „Halld, Izrael, az Úr a mi Istenünk, az egyetlen Úr”. Az Újszövetségben, a Tábor hegyén a mennyei Atya Fiaként jelenti ki a Krisztust, és így buzdítja a jelenlévőket: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” (Mt 17,5).

Az ószövetségi Zsoltáros így hirdette meg és írta le a Messiás országát: „Királyságod örök királyság, uralmad tart minden nemzedéken át. Az Úr hűséges minden szavában, és jóságos minden művében” (Zsolt 145,13). Az Újszövetségben, Jézus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulásakor kísérői így köszöntötték őt: „Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa!” (Mk 11,10).

A próféták megtérésre hívnak: „A szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat. Térjetek vissza az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos és irgalmas, nagy a türelme és csupa könyörület; utálja a gonoszságot” (Jo 2,13). Krisztus ugyanezt a gondolatot folytatja: „Ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentekbe a mennyek országába” (Mt 18,3).

Krisztus igehirdetésének tartalma egészen világosan megmutatkozott rögtön nyilvános működésének kezdetén, amikor Názáretben, gyermeksége helyén lépett fel. A következő kérdés merült fel: Hogy fog választani, mely szöveg révén mutatkozik be? Az Ószövetség mely szövegrészét választja majd mintegy mottóul?