Communio, 2008 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1-2. szám - Eucharisztia - Kereszty Rókus - Nagypál Szabolcs (ford.): A vallásközi párbeszéd föladatai és eredményei. A vallásközi párbeszéd keresztény teológiája felé
Kereszty Rókus OCist A vallásközi párbeszéd föladatai és eredményei: a vallásközi párbeszéd keresztény teológiája felé A megkülönböztető módon értékelt és kifejtett igazságot vagy gyakorlatot, amelyet egy másik vallástól tanultunk, a keresztény hittitkok teljességébe kell beépíteni, ezáltal pedig ezen igazság vagy gyakorlat új távlatokat kap, ami új fényt vet magára a keresztény hittitokra is. A következőkben néhány példát fogunk fölsorolni a tanulás, megkülönböztetés és beépítés hármas folyamatának alkalmazására. Ezek olyan példák, amelyek remélhetőleg megmutatják majd a vallások gondviselésszerű szerepét a keresztény hittitkok teljességének kortárs megértésében és megélésében. I. HINDUIZMUS 1. Áhimsza, avagy erőszakmentesség Noha a jelenlegi indiai politika furcsa módon nemigen alkalmazza, az áhimsza., vagyis erőszakmentesség hindu tanítása már bizonyított, amikor a gyarmatosított Indiát arra ihlette, hogy az elnyomás alól ne erőszakkal, hanem békés, erőszakmentes ellenállással szabaduljon föl. Az áhimsza, erőszakmentesség segítségével nyerte vissza India a függetlenségét Nagy-Britanniától; Martin Luther King (1929-1968) pedig a fekete amerikaiak állampolgári jogait harcolta ki általa. Amennyiben az áhimszáról, erőszakmentességről leválasztjuk eredeti hindu sokistenhívő hátterét, valamint a teremtés és a Brahmanba visszatérés örök körforgását, és átszőjük minden ember szeretetével, amely Istentől adott méltóságukon és Jézus Krisztus megváltó áldozatán alapul, az áhimsza, erőszak- mentesség új ajtókat nyit meg előttünk, ugyanakkor sürgősebbé is válik. Amennyiben egy egész nemzetet vagy országot meg lehet győzni, és az áhimsza, erőszakmentesség gyakorlatára nevelni, az ellenségszeretettel öt
