Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Puskás Attila: Jézus üdvözítő halála
Jézus üdvözítő halála 85 engesztelő, képviseleti halálnak a gondolata jól beleilleszkedik Jézus Isten uralmának eljöveteléről és Isten megbocsátó jóságáról szóló eszkatologikus küldetésébe, sőt annak következetes beteljesítéseként mutatkozik meg. Tanulmányunk zárófejezete ezt a gondolatot fejti ki. III. AZ ÜDVÖZÍTŐ HALÁL MINT SZÖVETSÉGKÖTÉS ÉS ENGESZTELŐ ÁLDOZAT JÉZUS ISTEN URALMÁT KINYILVÁNÍTÓ KÜLDETÉSÉNEK HORIZONTJÁN A szövetségről és az engesztelő (áldozati) halálról szóló szavak jézusi eredetét általában három ok miatt szokták tagadni, (a) Jézus nyilvános működése alatt Isten benne elközelgett uralmát hirdette és nem beszélt (új) szövetségről, engesztelésről és helyettesítő halálról. Mindez idegen, ha nem egyenesen ellentétes Jézus igehirdetésével, (b) Jézus Isten feltétlen, előzetes és ingyenes bűnbocsátó irgalmát nyilvánította ki. Ezzel szemben állna, erre rácáfolna, ha most a halála előtt hirtelen a bűnbocsánatot hozzákötné önnön engesztelő halálához, mint feltételhez, (c) Jézus nyilvános működése során az irgalmas, jóságos, mindenkor megbocsátani kész, isteni mérce szerint igazságos Atyát nyilatkoztatta ki szavaival, tetteivel és egész magatartásával. Ezzel az istenképpel szöges ellentétben állna, ha az utolsó vacsorán számára egy olyan Isten vonásai rajzolódnának ki, aki az emberi igazságosság mércéje szerint saját Fia engesztelő áldozatát vagy elégtételét követelné meg ahhoz, hogy a bűnösöknek megbocsásson. Olyan ellenvetések ezek, melyek a liberális protestáns teológia óta mindmáig újból és újból megfogalmazódnak.34 Közelebbről nézve kiderül, hogy ezek a bírálatok elsősorban nem nyelvi, forma- vagy hagyománytörténeti elemzéseken alapulnak, hanem az Isten országának és az engesztelő (áldozati) halálnak kritikailag kellőképpen nem reflektált előzetes fogalmán. Ez a kifogásolható előzetes megértés vezeti aztán a konkrét „történet-kritikai” szövegértelmezést, s szolgál zsinór- mértékül annak eldöntéséhez, hogy mely kijelentések származhatnak magától Jézustól, s melyek nem. E helyütt röviden csak azt szeretnénk megmutatni, hogy milyen „bajban” szenved az az előítélet, amely szembeállítja Isten uralmának és a feltétlen bűnbocsánatnak jézusi meghirdetését az utolsó vacsorán a szövetségkötésről és a bűnök bocsánatára szolgáló engesztelő (áldozati) halálról szóló jézusi szavakkal. A helyettesítő, engesztelő, áldozati 34 Néhány név a kritikusok közül: H. J. Holtzmann, A. Vögtle, P. Fiedler, A. Jülicher; W. Zager. Vö. Raymund Schwager, Jesus im Heilsdrama, 128-133; Gerhard Lohfink, Braucht Gott die Kirche?, 242.
