Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Kissler, Alexander - Szax László (ford.): Válaszúton: XVI. Benedek és a 21. század kereszténysége
64 Alexander Kissler önmaga marad. Ezt egészítette ki a pápa az Islinger Felden a keresztség szociális dimenziójával. Mivel a keresztségben Isten az emberhez hajol, ezért az embernek is Isten felé és embertársai felé kell hajlítani életét. Ezzel el is jutunk a második kulcsfogalomhoz, az archoz. A keresztény hit azt jelenti, hogy „ember-arcú” Istenben hiszünk. „Ma, amikor a vallás és az értelem életveszélyes megbetegedését látjuk [...], fontos, hogy világosan kimondjuk, hogy mi melyik Istenben hiszünk és emellett az ember-arcü Isten mellett kiálljunk.” A keresztség kifejtésének így nemcsak szociális, hanem politikai dimenziói is előtérbe kerültek. Pontosan ez a politikába is behatoló spiritualitás az, ami Joseph Ratzinger gondolkodását jellemzi. Aki elmerül Jézusban és helyettünk való szenvedésében, az Ratzinger szerint az emberi együttélés olyan megváltoztathatatlan érvényű alapelveit teszi magáévá, mint emberi méltóság, igazságosság és az élet védelme. A megkülönböztetetten keresztény, háromszemélyű egy Istenhez jut, aki emberré lett és emberi ábrázatot viselt. Az összekötő kapocs a reggeli mise és a délutáni előadás között a hit értelme utáni kérdés volt. Kezdetben volt az Ige és nem a véletlen, a vak sors műve volt, hogy ezt szükségszerűen továbbfejlődés követte: a lélektől áthatott anyag megjelenése, amit mi embernek nevezünk. Ha az ember, így XVI. Benedek, puszta „véletlen műve lenne az evolúciónak”, akkor „végső soron mégiscsak valami értelmetlen dolog lenne”. Az Islinger Felden Istenben, a „teremtő értelemben” való hitvallás a prédikációban hangzott el. Világos mondatokban, idegen szavak nélkül tette meg hitvallását Róma püspöke hite mellett - és egy olyan világ mellett, amelyben ennek a hitnek köszönhetően a félelem, a gyűlölet és az erőszak sebei begyógyíthatok. Az előadóteremben azonban tudományos módszerekkel, meggondoltan kell beszélni a hitről. Semmiféle tanítóhivatali megnyilatkozás vagy diplomáciai kezdeményezés a világbéke előmozdítására nem szerepelt a programban. Itt Ratzinger helyszín- és publikumfüggően beszél, és ebben is jelentős különbséget találunk elődjéhez, II. János Pálhoz képest. XVI. Benedek tartja magát a használt irodalmi műfaj formamondataihoz, ezért az egyetemi falak között előadásában idegen szavakat, megjegyzéseket is használ. Minden más variáció teljesen ellentétes lett volna meggyőződésével. Beszédét vágyakozással teli emlékezéssel kezdte, majd karakteres fordulattal lezárva azt, idézte a bizánci császár és a tanult perzsa párbeszédét a kereszténységről és az iszlámról. Isten személyének és a lélek személyének összekapcsolása a délelőtti prédikációból származik. Új elem a keresztény Isten-kép határozott elhatáro
