Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Hoping, Helmut - Szax László (ford.): Közösségben Krisztussal: Joseph Ratzinger krisztológiája és liturgikája
Közösségben Krisztussal 23 siti a templomi kultuszt. Amikor az Egyház kezdeti egysége Izrael zsinagógái istentiszteletével megbomlott, alakult ki a későbbi szentmise alapformája az Ige és az Eucharisztia liturgiájával. Az eucharisztia ünneplése nem hétköznapi, kulturális megemlékezés, hanem szakrális, kultikus cselekmény. Ratzinger többször is tiltakozott a II. Vatikáni Zsinat után indult azon kezdeményezések ellen, amelyek a liturgia szakralitását és bizonyos liturgikus formák leépítését célozták. Az eucharisztia nem Jézus és tanítványai egyszerű étkezésének folytatása, ezért nem is „nyitott cselekmény”, amelyre az Úr „határok nélkül mindenkit meghív”, sokkal inkább „a kiengeszteltek szentsége, amelyre az Úr azokat várja, akik eggyé lettek vele”. Ratzinger azon „naiv” elképzelés ellen, amely Krisztus eucharisztikus testét a történeti, megfeszített Jézus testével megkülönböztetés nélkül azonosítja, megvilágosító magyarázattal szolgál. A bor és a kegyér nem csupán új jelentést (transsignificatio) vagy funkciót (transfinalisatio) nyernek, hanem átlényegülés (transsubstantiatio) következik be. Ezért marad meg Jézus jelenléte az eucharisztikus kenyérben az ünneplés után is. Ratzinger a Krisztussal és imádságával való közösségben látja az eucharisztikus spiritualitás fő mozzanatát. Minden megkeresztelt számára fontos, hogy élete középpontjába állítsa a Jézussal és Atyjával való imádságos közösséget. Az eucharisztikus liturgia számára ez azt jelenti, hogy a Jézus imádságában eggyé lett közösséget a feltámadott és mennyekbe felment Úr Atyja előtt összegyűjti. Az eucharisztia értelméről, mint egy egyszerű „étkezésről” beszélni és a többi elemet figyelmen kívül hagyni Ratzinger számára tarthatatlan egyszerűsítés, amely „végzetes szétváláshoz vezet dogmatikai és liturgikus síkon”. Emlékezés, hálaadás, áldozat, átváltoztatás, imádás és lakoma szétválasztha- tatlanul összetartoznak. Az eucharisztia több, mint „gyülekezés” vagy „lakoma”. Az eucharisztiában a feltámadt Megfeszített bennünket is bevon imádságába. Az eucharisztia ezért az igaz imádás helye, a valódi áldozaté, amelyben Joseph Ratzinger a keresztény liturgia alapformáját ismeri fel. Fordította: Szax László ÉLETRAJZI ADATOK: Helmut Hoping 1956-ban született, 1997-2000 között a Luzerni Egyetem Teológiai Fakultásának dogmatikaprofesszora; 2000-től Freiburgban tanít dogmatikát és liturgikát.
