Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Hoping, Helmut - Szax László (ford.): Közösségben Krisztussal: Joseph Ratzinger krisztológiája és liturgikája

Közösségben Krisztussal 23 siti a templomi kultuszt. Amikor az Egyház kezdeti egysége Izrael zsinagógái istentiszteletével megbomlott, alakult ki a későbbi szentmise alapformája az Ige és az Eucharisztia liturgiájával. Az eucharisztia ünneplése nem hétköznapi, kulturális megemlékezés, hanem szakrális, kultikus cselekmény. Ratzinger többször is tiltakozott a II. Vatikáni Zsinat után indult azon kezdeményezések ellen, amelyek a litur­gia szakralitását és bizonyos liturgikus formák leépítését célozták. Az eucha­risztia nem Jézus és tanítványai egyszerű étkezésének folytatása, ezért nem is „nyitott cselekmény”, amelyre az Úr „határok nélkül mindenkit meghív”, sokkal inkább „a kiengeszteltek szentsége, amelyre az Úr azokat várja, akik eggyé lettek vele”. Ratzinger azon „naiv” elképzelés ellen, amely Krisztus eucharisztikus tes­tét a történeti, megfeszített Jézus testével megkülönböztetés nélkül azono­sítja, megvilágosító magyarázattal szolgál. A bor és a kegyér nem csupán új jelentést (transsignificatio) vagy funkciót (transfinalisatio) nyernek, hanem átlényegülés (transsubstantiatio) következik be. Ezért marad meg Jézus jelen­léte az eucharisztikus kenyérben az ünneplés után is. Ratzinger a Krisztussal és imádságával való közösségben látja az eucha­risztikus spiritualitás fő mozzanatát. Minden megkeresztelt számára fontos, hogy élete középpontjába állítsa a Jézussal és Atyjával való imádságos kö­zösséget. Az eucharisztikus liturgia számára ez azt jelenti, hogy a Jézus imádságában eggyé lett közösséget a feltámadott és mennyekbe felment Úr Atyja előtt összegyűjti. Az eucharisztia értelméről, mint egy egyszerű „étkezésről” beszélni és a többi elemet figyelmen kívül hagyni Ratzinger számára tarthatatlan egysze­rűsítés, amely „végzetes szétváláshoz vezet dogmatikai és liturgikus síkon”. Emlékezés, hálaadás, áldozat, átváltoztatás, imádás és lakoma szétválasztha- tatlanul összetartoznak. Az eucharisztia több, mint „gyülekezés” vagy „lako­ma”. Az eucharisztiában a feltámadt Megfeszített bennünket is bevon imádsá­gába. Az eucharisztia ezért az igaz imádás helye, a valódi áldozaté, amelyben Joseph Ratzinger a keresztény liturgia alapformáját ismeri fel. Fordította: Szax László ÉLETRAJZI ADATOK: Helmut Hoping 1956-ban született, 1997-2000 között a Luzerni Egyetem Teológiai Fakultásának dogmatikaprofesszora; 2000-től Freiburgban tanít dogmatikát és liturgikát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom