Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 3-4. szám - Nemi identitás - Kereszty Rókus - Nagypál Szabolcs (ford.): A vallásközi párbeszéd keresztény teológiája felé: a nemkeresztény vallások Isten üdvtörténetében
A vallásközi párbeszéd keresztény teológiája felé... 193 akik azon értékek szerint tanítottak és éltek, amelyeket lelkiismeretük mutatott meg nekik.3 Ha pedig a Szentlélek mindenkinek fölkínálja Jézus Krisztus kegyelmét, ez hatással lehetett némelyekre azon emberek közül, akik a nemkeresztény vallások alkotóelemeit (a szent könyveket, hitelveket, szertartásokat és erkölcsi tanításokat) alakították. Isten e kegyelme például, amely mindenkit arra hív, hogy legyen Jézus Krisztushoz hasonló, ihlethette a taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus bizonyos erkölcsi tanításait, amelyek a keresztény erkölcshöz oly föltűnően hasonlítanak. Isten kegyelme magyarázhatja Ardzsuna szerető odaadását Krisna iránt a Bhagavad Gitában, valamint az együttérző Buddha tiszteletét a mahajána („nagy szekér”) buddhizmus írásaiban. A kereszténységen kívüli vallási alkotóelemek kétértelműségeinek kialakulásáért e két ellentétes hatás felelős: a bűn és tudatlanság hatása egyfelől, és a kegyelemé másfelől. Ugyanazon vallási szöveget lehet például egy alapvetően bűnös hozzáállás (az önistenítés igyekezete) kifejezéseként értelmezni, de szerető egyesülésként is Istennel, amely az Ő ajándéka. Egy szertartást lehet annak kifejezéseként is használni, hogy elismerjük függésünket egy magasabb hatalomtól, de mágiaként is, vagyis a szent hatalom ellenőrzésére tett kísérletként, amely keresztény szempontból bűnösnek minősül. III. SZENTSÉG AZ EGYHÁZON KÍVÜL Noha a nemkeresztény vallások alkotóelemei a leggyakrabban e két ellentétes „mágneses mező”, a bűn és a kegyelem ellenkező előjelű hatásainak keverékei és/vagy kétértelmű eredményei, egy nemkeresztény vallás tagjai is lehetnek „szentek”. Az Izraelen és az Egyházon kívüli szentség bibliai példája Jób. Történelmi példák lehetnek Konfuciusz (Kung-ce) és Mahatma (Mohandász Karam- csand) Gandhi. Konfuciusz eszménye ama kiválóbb ember volt, aki megtartja gyermeki szívét, nem hataloméhes, és minden emberi kapcsolatában az igazságosságért és jóságért munkálkodik. Gandhi az igazság szeretetét és az ellenség szeretetét sürgette az India függetlenségéért vívott küzdelmében. 3 Szent Jusztinosz, Első Apológia 46.
