Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 3-4. szám - Nemi identitás - Boulnois, Olivier - Vajda Júlia (ford.): Van nemi identitásunk? - Ontológia és szimbolikus rend

134 Olivier Boulnois destabilizálására. Mivel az identitás először is társadalmi kép kérdése, a szer­zőnő szerint szükséges a nagy nyilvánosság előtti reprezentáció szorgalmazá­sa (média, Act Up manifesztációk, Gay Pride felvonuláson travesztiták-mele- gek büszkeségnapja). A „társadalmi mozgalmak”, amelyeknek tanúi vagyunk, elméleti reflexiók eredményei. Ezek az elméletek a Marx-féle osztályharc (a gender-genre-nem az egyenlő­ségért vívott harc utolsó frontja) és a Nietzsche-féle értékkritika (a nemi kü­lönbözőség csak egy esetleges becslés eredménye) útkereszteződésében jelentkeznek. Mégis egybecsengnek a „bobo” (bourgeois-bohéme = kispolgá­ri-bohém) ideológiával, tükrözvén azt a jóléti-liberális társadalmat, amely­ben az ember elveszítette az élet továbbadásának vágyát. Mégis, ezek az ideológiák valós problémát rejtenek. Pontos megállapítás az, hogy tényleg nincs nemi identitásunk? Bizonyára, a nemek különböző­sége nem lehet csak természetes. De ez azt jelentené, hogy teljesen tetszőle­ges? Az ember nemi realitásában van a nemi különbözőségének az alapja, amiről nem lehet hallgatni. - Ellenkezőleg, úgy vélem, mint minden, ami emberi, egy harmadik tipusba tartozik, a racionális és a megélt szembeállítá­sán túl, a természetesen és a közmegegyezésesen túl a szimbolikus rendbe (ordre symbolique) tartozik. Ez a szimbolikus rend ad értelmet az emberi lét- nek-egzisztenciának, olyan képet kínál föl, amely lehetővé teszi a személyek azonosulását, és így szövi a társadalmi köteléket-szövetet. A szimbolikus rend lényege a nyelvben rejtezik: az ember beszélő élőlény (animal). Márpe­dig Benvenite állítja, hogy a nyelv sem nem természetes, sem nem tetszőle­ges, egyszerre több egyiknél és másiknál: a nyelv strukturális különbözőségei motiváltak. Ugyanúgy, a nemi különbözőség kérdése nem tudja meghaladni a természet (nature) és közmegegyezés (convention) brutális szembenállását? A nemi különbözőségeknek van természetes aspektusuk és közmegegyezé­ses aspektusuk, de azok sem egyik, sem másik; természetesen kifejeződnek egy társadalmi nyelvezetben Qangage social), de ez utóbbit a létező lények (étres) közötti különbözőség motiválja. A biológiai alapból kiindulva, az ember rendet teremt, ami értelmet ad élete alapjának. A nemi különbözőség tehát túl van a természeten és tetszőlegességen, azzal a feltétellel, hogy a két dimenziót bejárja, egyesíti és meghaladja. Márpedig nem igaz, hogy a törté­nelemben minden interpretáció egyformán érvényes. Nem mindegyik egy­formán igazolt. Némelyek ellentmondásokat, összevisszaságokat tartalmaz­nak, amelyekre érdemes rávilágítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom