Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 3-4. szám - Nemi identitás - Előszó
Előszó Katolikus Egyház Katekizmusa az Isten által akart egyenlőségről és különbözőségről az emberrel kapcsolatban a következőképpen fejti ki a kinyilatkoztatás és a vele egybehangzó tanítóhivatal álláspontját: „A férfi és a nő teremtve vannak, azaz Isten akarta őket: egyrészt mint emberi személyeket tökéletes egyenlőséggel, másrészt saját férfi és női mivoltukban. A ’férfiúi lét’ és a ’női lét’jó és Isten akarta valóság: mindkettőnek, a férfinak és a nőnek elveszíthetetlen méltósága van, melyet közvetlenül Istentől, Teremtőjüktől kapnak. A férfi és a nő ugyanazzal a méltósággal ’Isten képmása’. ’Férfiúi és női mivoltukban’ tükrözik a Teremtő bölcsességét és jóságát” (369.). Ez a beszéd „politikailag nem korrekt”, divatos kifejezéssel élve. A Katolikus Egyház azonban nem akar egyetlen „kor” szellemével - szellemiségével sem frigyre lépni, mert túl hamar özveggyé válna. Divatos az erkölcsök „fejlődésével” magyarázva jóvá hagyni mindazt, amit a hatodik parancsolat megszegésével az ember elkövethet. A divaton túlmenően veszélyes az egész emberi társadalomra nézve, ha az ideológia „vasbeton” falával is körülveszik e nézeteket, megvédendő azoktól, akik nem kérdőjelezik meg nemi identitásukat. Közszolgálati rádióban vasárnap délelőtt két „politikailag korrekt” gondolkodású hölgy arról csevegett, hogy a szülők ne essenek kétségbe, ha a kamasz gyerekük azonos nemű társával éli meg a nemi élet első, valóságos tapasztalatait, a szülők fogadják el másságukat. Nyugaton „haladóbb” gondolkodású művészek és pszichológusok a pe- dofiliát, a kiskorúval folytatott nemi kapcsolatot is megengedhetőnek tartják. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság kísérletet tett a pedofilia „normális” és patologikus fajtájának megkülönböztetésére. Azonban a Társaság a közfelháborodás miatt ettől elállt és a pedofiliát komoly pszichés zavarnak tartja. A Communio magyar szerkesztősége a német-francia-angol és még tucat más nemzeti szerkesztőséggel párhuzamosan adja közre azon szakemberek tanulmányait, akik a „politikailag korrekt” ideológia kibontakozását, térnyerését ismerik, miközben a Katolikus Egyház tanítását elfogadják és helyeslik.
