Communio, 2007 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1-2. szám - Joseph Ratzinger - XVI. Benedek pápa - Ślesiński, Robert - Nagypál Szabolcs (ford.): Alexander Schmemann a Szent Liturgiáról mint Isten Országa kinyilvánításáról: A liturgia előzetes adottsága
102 Robert Blesiríski Az Egyházat tulajdonképpen Isten Országa kinyilatkoztatásának helyeként1 határozza meg, úgy is nevezve az Egyházat, mint „Isten Országát közöttünk és bennünk.”1 2 Ezen iránymutató megérzését még kézzelfoghatóbbá teszi, amikor bemutatja a Szent Liturgia ünneplését, Isten népe közös művét, amely a Mindenható Isten megdicsőítésének cselekménye. Valóban, a liturgikus élmény egyik előzetes alapadottsága pontosan az Isten Országának előíze és annak tudatos elsajátítása, amint az az Egyházban megvalósul, különösen és legélesebben a szentségi kinyilvánításában, az eucharisztikus összejövetelen. AZ ISTEN ORSZÁGÁNAK SZENTSÉGE E gondolatmenet alapján Alexander Schmemann jogosan tekinti az Eucha- risztiát az „Isten Országa szentségének”, olyan valóságnak, amelyet - és erre föl is hívja a figyelmünket - csak elismételünk a Szent Liturgia kezdőimádságában: „Áldott az Atya és Fiú és Szentléleknek Országa most és mindenkor s örökkön-örökké.”3 Az Eucharisztia ünneplésének valódi létoka és legvégső indoka, amint azt Alexander Schmemann is megerősíti, „az Egyház belépése a Mennyországba, a beteljesedés Jézus Krisztus asztalánál, az Ő Országában.”4 E kérdés további kifejtésekor Alexander Schmemann csak csodálkozhat ama tényen, hogy ezen eredendő valóságot a szentség teológiájának kibontakozása folyamán erősen mellőzték, s amely történet, nagy csalódására, egyoldalúan a szentelési kifejezésekkel volt elfoglalva, nem pedig a szóban forgó tényleges jelképi valósággal. Az Eucharisztia esetében az eucharisztikus ajándékok Krisztus testévé és vérévé változásának hogyanja és a mikorja, valamint azok vétele volt az érdeklődés fő tárgya.5 Ennek megfogalmazása Az Eucharisztia oldalain azt mutatja, hogy e téma valóban életre szóló szakmai kérdése volt a szerzőnek. Alexander Schmemann már korai műve, a Bevezetés a liturgia teológiájába lapjain bírálja a „keresztény istentisztelet szentségiesítésének (szakralizálá1 The Journals of Father Alexander Schmemann 1973-1983 [Alexander Schmemann naplói (1973-1983)]. New York 2000, 9. (A továbbiakban: JAS.) 2JÁS 19. 3 Alexander Schmemann leghosszabb liturgikus értekezésének a címe Evkharisztia: Tainsztvo Carsztva (Az Eucharisztia: Isten Országának szentsége). Párizs 1984, 49. (A továbbiakban: E.) 4 E 32. 5 E33.
