Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Lustiger, Jean-Marie - Török József (ford.): Idősebb testvérek: A Nostra Aetate negyvenedik évfordulója Bécs, 2015. október 30.

90 Jean-Marie Lustiger bíboros küldetés lett bízva - s mellettük ott van nővérük, Myriam. Ám ezen alka­lommal az összehasonlítás túlzottan merész és azzal a kockázattal jár, hogy állást foglaljunk a legélesebb konfliktusban, ami az Isten által megígért nagy Próféta (MTörv 18,15) személyét illetően. Marad tehát Mózes és Áron eseté­ben az Isten által nekik juttatott közös, prófétai és papi felelősség a nép üd­vössége és Isten iránti saját hűségük érdekében. Térjünk vissza II. János Pál pápa kijelentéséhez: „Önök a mi különösen kedvelt testvéreink, s bizonyos módon azt lehetne állítani, idősebb testvére­ink.” Mi tehát egymás mellett találjuk magunkat, szemben egy teljes felfor­dulást megélő világgal. XVI. Benedek említette, idézem: „Testvéri kapcsolat létezik közöttünk, amit a növekvő bizalom sugall.” Ez tény, amit mind­annyian megállapíthatunk, áldva ezért Istent. A Nostra Aetate megjelenése indította el eme bizalom újra megtalálását, II. János Pál pápa inspirált szavai­nak és tetteinek köszönhetően. Emlékezzünk arra is, hogy alapvető módon az Egyház magatartását vilá­gosabbá tette egy másik deklaráció, amely a vallásszabadságról szól, az ugyanazon évben elfogadott Dignitatis Humanae. A Katolikus Egyház, hogy hűséges legyen saját tanításához, köteles tiszteletben tartani minden ember szabadságát. Semminemű vallási cselekedetet nem lehet kikényszeríteni, lett légyen az akármilyen természetű; mert az imádás, amit Isten elvár, az emberi szabadságon nyugszik, és ezt mindenki köteles a másik ember kap­csán tiszteletben tartani, mint Isten ajándékát. Bármi is történjék, nem le­hetséges egy újabb inkvizíció. Egyedül a kölcsönös tisztelet és szeretet teszik lehetővé, hogy igazi szere- tetben éljük meg azt a strukturális feszültséget, ami átszövi a judaizmus és a kereszténység közötti kapcsolatokat és kelti életre tanúságtételüket; egyedül az ő feladatuk „együttesen, még egyöntetűbb tanúságtételt tenni” - amint azt XVI. Benedek mondja. „Együtt dolgozván gyakorlati téren az emberi élet szent jellege fényében az emberi jogok előmozdításáért, a családi élet érté­keiért, a társadalmi igazságosságért és a világ békéjéért.” E területeken a tíz- parancsolat iránti tisztelet egyesít bennünket az ember javának és igazi ki- teljesedésének azonos látásmódjában. Mi is mindannyian adjunk hálát Istennek. Imádkozzunk egymásért. Kér­jük a másik ember számára Isten áldását. Ezek az új egymásra találások se­gítsenek bennünket nagyobb hűséggel tenni meg azt, amit Isten tőlünk vár. így, a mennyekben imádságaink egyesülnek az egész világ üdvösségére, amint egyesül Mózes és Áron imádsága. Nem ez az, amit Isten tőlünk vár? Akkor, amikor a civilizáció alapjaiban megrendül és gyors előrehaladá­sa, szédületes gazdagsága miatt a nagy veszteségek kockázatát is vállalja, ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom