Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Tück, Jan-Heiner - Nagypál Szabolcs (ford.): XVI. Benedek pápa, az igazság munkatársa
XVI. Benedek pápa, az igazság munkatársa 77 Ám amikor XVI. Benedek pápa erőteljesen kikel a relativizmus, vagyis a „viszonylagosság diktatúrája” ellen, egyáltalán nem valamely fundamentalista kizárólagosság-hit, exkluzívizmus mellet áll ki. XVI. Benedek pápa arra törekszik ezáltal, hogy önmagát és az egész Egyházat áttetszővé tegye valami számára, ami nagyobb, mint az emberi vélemények, vagy az emberi ideológiák. XVI. Benedek pápa legalább is egyenlő II. János Pál pápával abban, hogy szenvedélyesen és értelmesen szereti az emberi személyt. XVI. Benedek pápa szeretetteljesen fordul továbbá az emberi személy titokzatos lényegéhez, amely képes a Végtelen befogadására. Hasonlóképpen, XVI. Benedek pápa szeretettel fordul az értelemhez és a szabadsághoz is, amelyek a Végtelen befogadásának képességét az életben kifejezésre juttatják. Amikor XVI. Benedek pápa - és vele együtt az Egyház is - foglalkozik a nemiség és a szaporodás kérdéseivel, ez egyáltalán nem azért van, mert túlságosan is korlátozottak ahhoz, hogy a hatvanas évek szexuális forradalmának dicsőséges eredményeit értékeljék. Ennek sokkalta inkább az az oka, hogy tudják, hogy fölhatalmazásuk van Jézus Krisztustól arra, hogy védelmezzék és őrizzék az ember emberségét, humanitását. Az emberséget pedig napjainkban ama veszély fenyegeti, hogy a technológia játékává válik, amelyet hatalmas politikai és kereskedelmi érdekek mozgatnak. A nagy német költő, Friedrich Hölderlin a következő megfigyeléssel kezdi az egyik leginkább ismert költeményét: „Ahol veszély van, az is növekszik, ami megment.” Noha több mint kétszáz esztendővel ezelőtt írta le e sorokat, csodálatosan megragadja a helyzetet, amelyben mi magunkat is találjuk manapság. Másfelől pedig, az elmúlt évszázad történelme több okot szolgáltatott számunkra az elkeseredésre, mint valaha. Még az amerikai élet hangos vidámsága mögött is megbújik egy rejtett és csak részben beismert nihilizmus. Mindezzel együtt, az elmúlt évszázad egészen rendkívüli keresztény tanúk sorát is nyújtotta, akik új fönt fölkínálták a csüggedt szívünknek a reményt, hogy újrakezdhessük az eredettől, a föltámadott Jézus Krisztustól, Aki valóban a „fiatalság forrása”. XVI. Benedek pápa, miként maga II. János Pál pápa is, eme nagy tanúságtévők egyike. Ő nemcsak hogy páratlan mélységben és kifinomultsággal érti korunk „veszélyét”, hanem azzal is tisztában van, hogy mi „ment meg” bennünket. Ami bennünket megmenthet, az a következő: egy olyan igazság nyújtotta túláradó öröm, amely egy az Isten megváltó jelenlétével a szenvedő testünk
