Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Gál Ferenc: Mária Jézus nyilvános életében
Mária Jézus nyilvános életében 69 Egyébként az nem véletlen, hogy az evangélisták feltűnően keveset beszélnek Máriáról. A Fiú, az Atya küldötte nyilatkoztatta ki magát, s e mellett egyelőre minden háttérbe szorult. A nyilvános működés egyébként Jézus számára is csak bevezetés: még nem jött el az órája. Még a Szentlélek sem jött el, mert Jézus még nem dicsőült meg (Jn 7,30). Mária üdvrendi szerepe is csak akkor lesz nyilvánvaló, ha Jézus feltámad a halálból és az Egyház megalakul. Az átmenet a szenvedés ideje. Itt Mária már úgy jelenik meg, mint a szenvedő Megváltó anyja. Jézus órája elérkezett, azért kijelöli anyja helyét az üdvrendben. János apostol a kereszt alatt jelképpé válik: azokat képviseli, akik kitartanak a kereszt mellett vagyis a hitben alkalmazzák magukra a megváltást. Ok lesznek majd Mária gyermekei, ők keresik anyai közbenjárását, de egyben tiszteletét is hirdetik, mert elismerik anyjuknak a kegyelmi rendben. János evangéliumának teológiai természete is javallja, hogy a kereszt alatt lejátszódó jelenetben többet keressünk az esemény egyszerű megörökítésénél. A hagyomány Órigenész óta valóban ezt teszi (Gáchter, i.m. 201). Mária a keresztúton részesedett Krisztus önkiüresítésében. Ahol valakit elítélnek mint gonosztevőt, ott a barátokra és a rokonokra sem vár sok dicsőség. De Mária Krisztus útját akarja járni: engedelmes egészen a kereszt gyalázatáig, azért megkapta az ígéretet, hogy anyja lesz minden hívőnek és az anyai szeretet minden áldásában részesítheti őket. A Szentírás semmit sem közöl Mária további életéből. Csak annyit tudunk, hogy János magához vette és hogy pünkösd előtt ott van az apostolok és a hívők csoportjával, akik imádkozva várják a Szendéiket. (ApCsel 1,14). Ebből biztos, hogy a maga módján ő is hirdetője volt a feltámadásnak, bár arról nincs tudomásunk, hogy neki is megjelent-e Jézus a feltámadása után. Anyai szerepe az maradt, hogy Krisztus szeretetében és a boldog reményben összefogja az imádkozó Egyházat, mint egykor az ősi jeruzsálemi közösséget. Ő tehát az Egyház belső gazdagságához tartozik, nem hivatalos szervezetéhez. Földi életében kegyelmi teljessége ellenére is beilleszkedett abba a keretbe, amely az apostolok vezetése alatt kialakult. Mária is a hitből élt, a hitnek pedig az a sajátsága, hogy minden világossága ellenére megmarad belső homálya. Benne is éppúgy felmerültek újabb kérdések és problémák, mint minden hívőben. Erős hite révén sokaknak lehetett támasza, de egyúttal ő maga is támaszt talált a közösség szeretetében. Természetfölötti anyasága is ilyen személyes közreműködés és közbenjárás.
