Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 1-2. szám - A kánai menyegző - Joseph Ratzinger - Dolna, Bernhard - Szabados Réka (ford.): A kánai menyegző - egy zsidó esküvő?
40 Bernhard Dolna jogait védi, az ősi arámi kifejezéssel - vekanina: „Megszereztük.” Biztosan jogos a helységet, Kánát ezzel a kanina fogalommal (terminus kanina) összefüggésbe hozni. Mit szereztek meg a tanítványok a Kánába vezető úton? Egy megbízható biztonságot, hogy a Jézussal való együttélés Atyjával való együttélést is jelent. Kánában Jézus anyja és a neki engedelmeskedő szolgák hite által szerzi tanítványait. Ettől kezdve dicsősége kinyilatkoztatása után (ahogyan anyja már előtte is) hisznek benne. Milyen jelentős lépés, mert a tanítványok már megtapasztalták, hogy Jézus jelenlétében érezhető Isten dicsősége. Tudták, hol lakik. Kánában azonban ez a hit elmélyül, mivel immár hinni tudtak benne. Ő az Atya küldötte, az ő egyszülött Fia. Kánában Krisztus megszerzi magának az Egyházat, az ő jegyesét azáltal, hogy Mária hite a tanítványok hite is lesz. Ebből a nézőpontból Jézus a vőlegény atyjával és a menyasszony apjával (Isten), barátaival és az elsőként meghívottakkal együtt megy az úton, hogy ők is felismerik, hol lakik, hogy ő ott lakik, ahol az ő Atyja. Nem kellett volna Jézusnak őket először otthonának titkaiba és küldetésébe bevezetnie, mielőtt megérkeznek Kánába, a menyegző helyére? Lehetőséget kellett adni nekik arra, hogy hitben mellette döntsenek, ezért kellett tudniuk, ki ő. Egy hagyományos zsidó esküvőnél a fehérbe öltözött menyasszony egy másik teremben egy trónhoz hasonló székben ülve várja a vőlegényt, mint egy királykisasszony, rokonai és barátai társaságában. Táncolnak és énekelnek előtte és fogadja a jókívánságokat. A ketuba (házassági szerződés) meg- pecsételése után a vőlegény menetben vonul a várakozó menyasszony terméhez apja és a menyasszony apja, valamint asztala többi tagjának társaságában. Odamegy a menyasszony trónjához, és az esküvőig befedi arcát egy fátyollal. Ez a jelképes cselekedet az ünneplők jelenlétében többek között a menyasszony belső szépségére utal, ami a vőlegényé. Végül a vőlegény kis időre elhagyja menyasszonyát, hogy rokonai feladják rá esküvői öltözékét (mint egy királyra), egy fehér köpenyt, halotti öltözékét, amit a legfőbb zsidó ünnepen, a Jóm Kippur-on (Kiengesztelődés napja) is hord. A menyasszony szépségének titka és a vőlegény királyi méltósága belső viszonyban állnak egymással. Egymással és egymásért Izrael közösségében azzá kell válniuk, amivé Isten szemében mindenkinek válnia kell, egy párrá, amelyre az egyetlen király titokzatos fényessége ereszkedik le. Meg lesznek áldva gyermekekkel és királyi emberré válnak ( nissu’in). A tulajdonképpeni esküvő ezután a supa (jelentése: betakarni) alatt történik, egy baldachin alatt, egy harmadik teremben, ahová a jegyespárt díszmenetben vezetik be. A baldachin jelképezi a jegyespár új otthonát, egy bizonyos sátorszerű lakást, amelyben Isten védelmezőén jelen van. Az egész
