Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Szuromi Szabolcs Anzelm: Európa mint kulturális koncepció

Európa mint kulturális koncepció

171

2. Nagy Konstantin 325-ben a Niceai Zsinaton a katolikus hitvallás mellett foglalt állást, ez pedig alapvetően elősegítette a birodalom vallási egységének megteremtését (közismert, hogy Nagy Konstantin Licinius társcsászárral való megállapodása után, 313-ban válik bevett vallássá a kereszténység a Római Birodalom területén, és majd Nagy Theodosius az, aki 390-ben államvallássá teszi azt).7

A hagyományosan a Nyugatrómai Birodalom bukásaként emlegetett 476-os dátum után a népvándorlás különböző hullámaival betelepülő népek új államalakulatokat hoztak létre, melyekre ugyan volt hatása a római kultúrának, de meghatározóvá vált a kereszténység felvétele.8 Bár igaz, hogy kezdetben, a Niceában elítélt ariánus tanok egyszerűbb szerkezete köny- nyebben bizonyult elfogadhatónak a különféle néptömegek számára, de Chlodvig 498-as megkeresztelkedése és a frankok megtérése elindította a vallási egység megteremtésének lehetőségét.9

Különféle egyéni vallási meggyőződéssel rendelkező eltérő népekről van szó tehát, amelyek elsődlegesen nem a külső jogi keretek megszilárdulása által vették át a korábbi nyugatrómai területek mindennapi életét, hanem az új közös vallási meggyőződés következtében. A germán törzsek (burgun- dok, alemannok, türingek, bajorok) sorra követték a frankok példáját: végül Nagy Károly 800 karácsonyán történt római császárrá koronázásával a Nyugatrómai Birodalom újjáéledt és ezzel megnyílt a lehetőség a béke és igazságosság birodalmi ideáljának a helyreállítására az egységes vallás alatt.10 * Megkezdődhetett az a folyamat, amit Robert Bartlett professzor Európa európaizálásának nevez.11

Miképpen állíthatjuk ezt a „sötétnek” sőt különösen „sötétnek” kikiáltott korai középkor összefüggésében?

Nyilván nem a klasszikus értelemben vett európai kultúra megteremtéséről van szó, amellyel az antik, görög-római kultúrát szoktuk jellemezni. Inkább arról a hatásról, amelyet a Földközi-tenger medencéje addig felhalmozott ismeretanyagának, műveltségének és emberi eredményének a szisz7 Szuromi Sz. A., Egyházi intézménytörténet, Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae, 1/5, Budapest 2003, 33-34, 43-45.

História de la Iglesía Catolica II. Edad Media, Biblioteca de Autores Cristianos 104, Madrid 2003, 22-23.

Th. Brown, „The Transformation of the Roman Mediterranean, 400-900", in G. Holmes (ed.)^ The Oxford History of the Medieval Europe, Oxford 1992, 1-58, különösen 39-48.

J. Imbert, Les temps Carolingiens (741-891) L’Église: les institutions, Histoire du Droit et des Institutions de l’Église en Occident V/l, Paris 1994, 14-16.

R. Bartlett, The Making of Europe. Conquest, Colonization and Cultural Change 950-1350, Harmondsworth 1994, 269-270.