Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Thorday Attila: Hittanoktatás a számok tükrében: az elmúlt másfél évtized mérlege
Thorday Attila Hittanoktatás a számok tükrében Az elmúlt másfél évtized mérlege TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK A magyar közoktatás történetében a Ratio Educationis 1777-es megjelenéséig külön tantárgyként nem szerepelt a hit- és erkölcstan, hanem az egyes tárgyak tanítása közben természetes módon szerepelt. Az 1806-ban bevezetett második Ratio Educationis már heti két órában írta elő az erkölcstant is magába foglaló hittan tantárgyként való oktatását mind az állami, mind az egyházi gimnáziumokban.1 Ez a rendszer közel másfél évszázadon át tartott. Az 1948-as ateista-kommunista hatalomátvétel egyik legelső lépése az egyházi iskolák államosítása,1 2 valamint az iskolaszerkezet egységesen 8+4 osztályossá alakítása volt. 1950-től 40 éven át gyakorlatilag szünetelt az iskolai hitoktatás, az etika-oktatást pedig nem vezették be, így két nemzedék- nyi fiatal semmilyen valláserkölcsi ismeretet nem kapott. A templomok falai közé visszaszorított hitoktatás a kisiskolások (6-9 évesek) mindössze 5- 10%-át, a felső tagozatosok (10-13 évesek) 3-5%-át, a középiskolásoknak alig 1%-át érte el. Az 1989-es politikai rendszerváltást követően a közoktatás rendszerét ismét átrendezték, és lehetőség adódott 4+8 vagy 6+6 vagy 8+4 osztályos iskolarendszerre átállni, amelynek végén a diákok szakmunkás-bizonyítványt vagy érettségi bizonyítványt kapnak. A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN A 2000-ben történt, mindenre kiterjedő, országos felmérés szerint Magyar- ország össznépessége 10,2 millió fő, akiknek 56%-a vallotta magát katoli1 A főállású, állami fizetésben részesülő hittanárok státuszát 1882-ben alapítják; akkor Budapesten 75 pap (Regnum Marianum) és 100 világi hittanárt számoltak. 2 A vallásszabadság látszatának fenntartására nyolc katolikus gimnáziumot meghagytak.
