Communio, 2006 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2006 / 3-4. szám - Hittan az iskolában - Sport - Willaime, Jean-Paul - Török József (ford.): Az állami iskolák és a vallások a mai Európában
Az állami iskolák és a vallások a mai Európában 121 ÖSSZEGZÉS A különbözőség, ami Európában uralkodik, kiterjed a volt kommunista országokra is. Ezekben az országokban, amelyekben az egyház-állam viszonyát újraszabályozták, különböző megoldásokkal lehet találkozni: több országban bevezették a hitelvi vallásoktatást (Litvánia, Lengyelország...). Másutt, mint Észtországban, Szlovéniában a nem hitelvi vallástanítást részesítik előnyben. Ez az európai különbözőség nem akadályozza meg a máris érezhető fejlődést három aspektusban: A vallásokkal kapcsolatos tanítás növekvő integrálódása - legyen a tanítás hitelvi vagy nem hitelvi - az iskola saját célkitűzéseibe, speciális nevelői küldetésébe. A legtöbb országban arra hivatkoznak, hogy a vallásoktatás hozzájárul a növendékek formálódásához és felelősségük gyakorlásához egy pluralista társadalomban. Belgiumban megfigyelhető, hogy a hitelvi vallástanítás ugyanazokat a személyes emancipációs és autonóm eszméket hirdeti, mint a laikus erkölcstan. A kettő így egyesül, legalábbis a kinyilvánított szándékaiban és a polgári lét bizonyos eszméjének az előmozdításával. A másik nagy irányultság a növekvő nyitás, különböző fokokban az európai társadalmak vallási és filozófiai pluralizmusa felé, főként Európa több országában, ahol a muszlim vallás oktatását kell befogadni az iskolai vallástanítás kereteibe, vagy jobban számításba venni az iszlám jelenséget - tényt az iskolai programokban. Amint hangsúlyoztuk, a legjellemzőbb példa a multifaith religious education kifejlődése Angliában és a vallástanítás belső szekularizálódása, ami ennek velejárója. Az a tény, hogy a vallás-jelenséget az iskolában egyre nehezebb meg nem közelíteni megnyilvánulásai sokasága felől, a vallások társadalmi-történelmi objektivációjával függ össze, ami bizonyos módon kötődik a pluridiszciplináris és laikus megközelítéshez: ennek Franciaországban vagyunk tanúi. Végezetül, a jelenkori fejlődés harmadik jellegzetessége az a tény, hogy feszültségek és konfliktusok támadnak. A történelemtől örökölt hazai módszereket a társadalmi fejlődés alapjaiban ingatja meg, és a szükséges alkalmazkodás, fejlődés nem mindig békés. A vallásnak a társadalomban betöltött szerepét gyöngítik vagy erősítik. Oroszországban például „az ortodox kultúra elemei” tantárgy hívei az ortodox egyház támogatásával szembesülnek azokkal, akik az összehasonlító vallástörténet oktatásának hívei; az állami hatóságok pedig a két ellentétes álláspont között hánykolódnak, fölélesztve ezzel a nemzeti identitás körüli vitákat. Fordította: Török József
