Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)
2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Semjén Zsolt: Egyházpolitika, egyház és politika
86 SEMJEN Zsolt Ugyanez igaz a társadalomtudományok esetében is. Tehát az egyháznak létezik egy sajátságos prófétai szerepe és tanító feladata ebben a tekintetben is, és hogy ha a klónozásra, génmanipulációkra gondolunk, akkor láthatjuk, hogy az emberiség katasztrófáját jelenti, ha a részterületek jogos autonómiájának a félreértéséből kifolyólag nem akarják tudomásul venni az egyháznak ezt a sajátos küldetését. Attól, hogy technikailag meg tud csinálni valamit az adott résztudomány, még egyáltalán nem következik, hogy azt meg is szabad tennie! Természetesen a természettudományoknak, a társadalomtudományoknak, s a politikának megvan a maga jogos autonómiája, de ez az autonómia soha nem lehet az erkölcstől független autonómia. Ezért kell ellene mondanunk annak, amikor a parlament - bevallottan, nem bevallottan, vagy talán észre sem véve - Istent akar játszani, és jogpozitivista beállítottságtól vezérelve - szemben a teremtés rendjéből eredő természetjoggal -, sérti az élet szentségét. Egyetlen példát mondok: attól, hogy formális jogi szempontból szabályosnak fogadják el például az abortusztörvényt, abból egyáltalán nem következik, hogy azt el kellene - vagy el szabadna - fogadnunk! Hiszen nincs sem logikai, sem természettudományos, sem semmilyen lényegi különbség aközött, hogy az a magzat két hónapos, három, öt, vagy nyolc hónapos, a hasfalon belül vagy a hasfalon kívül van. Ha ilyen alapon, pusztán a kora alapján a magzati korukat élő embertársaink elpusztíthatok - és mert elpusztíthatok, tehát értéktelenek, és mert értéktelenek, ezért elpusztíthatok -, akkor ekkora erővel kilövési engedélyt lehet adni a megunt nagymamákra, ugyanezen az alapon elpusztíthatóak az öregek, a fogyatékosok vagy az emberiség bármely más csoportja. Az ultraliberális doktrína itt esik egybe a náci felfogással. Megjegyzem, a nürnbergi perben sem fogadták el azt a védekezést, hogy „a Harmadik Biro-
