Communio, 2003-2004 (11-12. évfolyam, 1-4. szám)
2003-2004 / 1-4. összevont szám - Az öröm - Török József: A képtisztelet történetének fontosabb állomásai
62 TOROK József A kegyelemkép nevét az általa közvetített kegyelem miatt kapta, noha ez a közvetítés más módon értendő, mint a szentségek esetében. A kegyelmet kérő hívő eleget kell, hogy tegyen meghatározott követelményeknek (a kegyelem állapota, imádság, jócselekedet), a kegyelemkép az Egyház imádságától támogatva előkészíti, segíti a hívő ember lelkében a kegyelem befogadását és segít azzal együttműködni. Valójában a kegyelemkép által ábrázolt személy az, aki adja (Jézus), illetve kiesdi, közvetíti (Mária, apostolok, vértanúk, szentek) a kegyelmet. A kegyelemképnek nincs csodatevő ereje, hanem az általa ábrázolt személy esdi ki Istennél a csodát. A leggyakrabban ábrázolt személy az Istenanya; ábrázolása koronként változott. A kegyelemképnek - amely gyakran ereklyéket is tartalmazott - díszes ruházata lehet, ami a 14. századtól követhető nyomon a Mária- szobrok esetében. A luccai Volto Santo nevű kereszt-kegyelem- képnek már a 13. században díszes köpenye volt a kör menetek alkalmával. Nem lehetetlen, hogy a nagypénteki liturgia kereszthódolata ennek az eredete; ugyanis e napon a leleplezendő keresztet sötétvörös misekazulával takarták le, s azt vették le a keresztről. A trónoló Madonna ábrázolás magával hozta Máriának és a gyermeknek a megkoronázását. Ugyanakkor a királyné koronázásának szertartására nagy hatással volt a Mária- tisztelet; noha az Ószövetség kiemelkedő női alakjai sem maradtak el az imádságok szövegeiből, mint lehetséges példaképek.25 A gótikus székesegyházak homlokzatán a főbejárat fölötti szoborcsoport gyakran ábrázolja Szűz Mária Krisztus általi megkoronázását, ami szintén hathatott a kegyelemképek megkoronázása irányában. A Piéta Mária-alakjának ölében fekvő 25 Iogna-Prat, Dominique: La Vierge et les ordines de couronnement des reines au IXe siede, ln: Marié - Le culte de la Vierge dans la société médiévale. Paris, 1996. 105.
