Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Misztériumaidban Téged talállak - Schilson, Arno - Török József (ford.): A liturgia a misztériumok hatékonyságának és jelenlétének a helye
A LITURGIA A MISZTÉRIUMOK... 17 nyok némi hangsúlyeltolódást is mutatnak.”19 Egyik hagyomány az Ur fölmagasztalását emeli ki, másik a szenvedéseit. A hagyományok különböznek abban is, hogy milyen mértékben részese az eseménynek, ünneplésnek a Krisztusban cselekvő Isten és az imádkozó közösség; ám ugyanaz az eszkatológikus összetevő (vagyis az Ur visszatérésére várakozás) fedezhető fel valamennyi húsvéti liturgiában. A hangsúlyeltolódások nem teszik tönkre az egyetlen és végérvényes húsvéti misztérium közös egységét, amely az egész ünneplés gazdagságában húsvétkor megjelenül: Jézus életének, halálának és föltámadásának misztériumaiban. Krisztus mennybemenetele és a Szentlélek eljövetele mint ünnepek a húsvéti ciklusba tartoznak. Az első krisz- tológikus, a második pneumatologikus értelmű, a központban álló isteni személyek szerint. Krisztus Lelkének elküldése megkoronázza az ötven napot. A Krisztus életének misztériumaira vetett tekintet pedig tudatosítja, hogy a mennybemenetel történelmi eseményével az ember Jézus ezentúl az Isten jobbján foglal helyet, s vele együtt mindaz, amit megélt, cselekedett; sőt maga az ember is helyet talál az isteni hazában. Pünkösdkor Krisztus üdvözítői működése, konkrét életének teljessége, eláradása és egyetemlegessége hangsúlyozódik a húsvéti ünneplés-sorozat lezárása gyanánt. Jézus élete és misztériumai minden ember számára elérhetők, Lelkében az emberek az ő életéből kapnak részt, s így válnak „igazán emberré.” Pünkösd ennek az ünneplése. 19 Ibid., p. 69.
