Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Morales, Xavier - Török József (ford.): Még egyszer a misztériumról
MÉG EGYSZER A MISZTÉRIUMRÓL 61 A szentségi liturgia mint a misztériumok kiváltságos helye Nem véletlen, hogy a misztérium (görögül mysterion) szót latinra a sacramentum (szentség) szóval fordították. A Krisztussal létrejött egység misztériumainak szemlélése során kiváltképpen a szentségek, és főként az Eucharisz- tia liturgiájában teljesedik be. Mert amikor az ember hallgatja Jézus szavait, megjelennek előtte Jézus gesztusai, Jézus újra és valóságosan jelen van, és ez Isten szakramen- tuma. Az Eucharisztia szentségében a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé lesz, s egyúttal az eljövendő valóság, a Bárány lakomájának jele. Bennünk, akik részesülünk belőle, az általa jelzett végső valóságot már megvalósítja. Ugyanez a logika működik Jézus életének többi misztériumában is. így lebben föl a fátyol Isten elrejtett életéről, annak részesei vagyunk „kegyelme dicsőségének dicséretében” (Ef 1,6). Az eucharisztikus liturgia, amely megváltásunk központi misztériumának, Jézus kereszthalálának és feltámadásának állít emléket, betagozódik az Úr ünnepeinek ciklusába, minden egyes misztériumról megemlékezik és szemlélteti azokat. Szívünket úgy irányítja, hogy „ugyanazon érzelmek éljenek bennünk, mint Jézus Krisztusban” (Fii 2,5). Ezt a Krisztus által Egyházának adott lelki tanítást a liturgikus ünnepek segítenek befogadni. A 2000-ben boldoggá avatott Dom Columba Marmion (1858-1923), XII. Piusz és XXIII. János, valamint Dom Odo Casel tettek sokat e szemlélet-lelkület elterjedéséért.
