Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Morales, Xavier - Török József (ford.): Még egyszer a misztériumról
56 Xavier MORALES A keresztények számára Isten misztériumának megmutatkozása, a kinyilatkoztatás befejezését Krisztusban, az Atya által kimondott utolsó Igében találja meg. így Jézus egész élete Isten rejtett életének, az isteni személyek bensőjének és minden embert üdvözíteni akaró szándékának kinyilatkoztatása. „Az a titok, amelyre ősidők óta csend borult, most kinyilatkoztatott” (Róm 16,25-26). Krisztus misztériumai Miért hívják Jézus életének eseményeit misztériumoknak? Pontosan azért, mert Isten misztériumát és az ő kifürkészhetetlen mélységeit azok kinyilatkoztatják. „Krisztus egész élete misztérium” (KEK 514), mert Isten rejtett életét fölfedi. Isten örökkévaló misztériuma a történelmi Jézus misztériumaiban megmutatkozott. A misztérium jel, és mint minden jel, önmagában feloldhatatlanul összeköt két valóságot, olyan feloldhatatlanul, amint Krisztus két természete az Ige egyetlen személyében van összekötve: Jézus misztériumaiban a történelem jelzi az igazságot, ami elhangzik, azt kell hinni, a történelmi esemény láttatja meg kinyilatkoztatás adottságát. Rögtön érthetővé válik, miért foglalnak el központi helyet Jézus misztériumai az integrális exegézisben, amely nem áll meg a betűszerinti értelemnél, hanem eljut a történelem alakította átvitt értelemig. Az integrális exegézis mintájára meg kellene fogalmazni azt az integrális teológiát, amely nem áll meg a dogmánál, vagyis a meghatározásnál, amivel az emberi értelem próbálja megragadni emberi nyelven a kinyilatkoztatás adottságait/tényeit; hanem ez az új teológia engedi magát sodortatni a misztérium ál-