Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Štrukelj, Anton - Papp Tibor (ford.): Az ikonok szellemi szépsége

AZ IKONOK SZELLEMI SZÉPSÉGÉ

21

Ige a beszennyezett képet ismét ősi ékességébe öltöztetvén, azt isteni szépséggel egyesítette”.4

Az ikonok döntő igazolása a megtestesülés misztériumán alapszik. A képek kérdése alapvető fontosságú, hiszen a kereszténység lényegével, a megtestesüléssel szorosan összefügg.5 Damaszkuszi Szent János így ír: „Mivel a Láthatatlan megtestesülésében láthatóvá tette magát, így magától értetődik, hogy azt, aki látható volt, szabad képen ábrázolni”.6

A megtestesülés-teológia adta meg a képnek eredeti, ősi ragyogását. Krisztus, a megtestesült Ige, „a láthatatlan Isten képmása” (Kol 1,15), a látás tárgya. A művészet tehát az alakot, ennek az Istennek az emberi arcát ábrázolhatja és az ikon szemlélőjét elvezetheti az üdvösségünkért emberré lett Isten kimondhatatlan misztériumához. így írhatta Hadrián pápa:

„Egy látható arc segítségével lelkünk egy szellemi ösztönzésen keresztül az Istenség láthatatlan fenségéhez vonzódik a kép szemlélése által, melyen az emberi test van megfestve, melyet Isten Fia üdvösségünk érdekében fel akart ölteni. így kell a Megváltót közösen imádnunk és dicsőítenünk, amennyiben őt lélekben dicsőítjük, hiszen írva van: »lélek az Isten«, és ezért imádjuk lelkileg az ő istenségét”.7

4 P Evdokimov, L’art de l’icőne. Theologie de la beauté, Ed DDB, Paris 1972, 157.

5 E. Sendler, L’ icőne, image de i’ínvisible. Elements de théologie, esthétique et technique, Ed DDB, Paris 1981, 38.

6 Johannes Damascenus, Adversus eos qui sacras imagines abiciunt, in: PG 94, 1239.

7 I. Hadriánusz levele a császárhoz, in: Mansi XII, 1062 AB; vö II. János Pál apostoli levele a II. Nikaiai zsinat kétszázadik évfordulójára, Duodecimum saeculum címmel, in: AAS 80 (1988) 241-252, különösen 247-249.