Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 1. szám - Jézus misztériumai - Gál Ferenc: A misztériumok értelme
15 GÁL Ferenc A MISZTÉRIUMOK ÉRTELME A misztérium szó a görögöknél jelenthetett titkot, titkos tanítást, varázsformulát, titkos vallási szertartást, amelyen csak a beavatottak vehettek részt. A gnosztikusok a titkos kinyilatkoztatást jelölték vele. Az Ószövetségben a böl- csességi irodalom használja a kifejezést, s a bölcsesség eredetéről és lényegéről szóló tanításra vonatkoztatja. Ez a tanítás nemcsak a beavatottaké, hanem nyilvánosan kell hirdetni, mint kinyilatkoztatást. Az apokrif iratok főleg Izrael jövőjére és a világ végére vonatkozó tanaikat nevezik misztériumnak. A qumráni szövegek pedig Istennek a végső időkre vonatkozó terveit emlegetik ezen a néven. A szinoptikusok Isten országának titkairól beszélnek (Mk 4,11) amelyeket csak azok értenek meg, akik hittel fogadják Jézus tanítását. Pál apostol már Isten egész üdvözítő tervét mondja misztériumnak, amely Krisztusban megnyilvánult, különösen halálában és feltámadásában. A keresztség és az eukarisztia azért misztérium, mert Krisztus halálára és feltámadására utal (Haag: Bibellexikon, 1190). Teológiai értelemben igazi misztérium maga Isten, továbbá azok a módok, ahogyan Isten kitárul az emberek előtt és ahogyan közeledik. Végtelenségét és felfoghatat- lanságát teremtett formák segítségével teszi megközelíthetővé. Ezért a misztériumban van valami, ami külsőleg ta-
