Communio, 2002 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2002 / 2. szám - Misztériumaidban Téged talállak - Landes, Serge - Török József (ford.): Az igazság ereje
AZ IGAZSÁG EREJE 49 jellegű számbavételét látják olyan moralisták részéről, akik kísértést éreznek arra, hogy megállapítsák: az elmúlt századok óceánjából mi az, ami biztosan megérdemli, utólagos fellebbezés lehetősége nélkül a végérvényes kárhozta- tást és elutasítást? Miként bizonyosodhat meg az ember arról, hogy azok a fogalmak {concepts), amelyek ma lehetővé teszik a múlt megítélését (vagyis azt, amit a múlton értünk), nem válnak egykoron szintén kritika tárgyaivá, amely lerombolja helytállóságukat? Valamennyi történelmi „ügy” kapcsán a válasz ezekre a kérdésekre rendkívül komoly erudíciót és reflexiót igényel, és a kérdés néha nyitott marad azt illetően: vajon a megalapozott mérlegelés föltételei együtt vannak-e? Ha a történész számára néha már az egyedi okságot is nehéz megállapítani, valamint a tényeket felszínre hozni, miként lehet elfogadni, hogy a jelen egy univerzum merész bírójaként lépjen föl, amelyet elítél, mert egyáltalán nem ért meg?4 Vajon a mostani történész-nemzedékek eleget olvasták Michel Foucault írásait? Mindenesetre, bizonyos reakciók alapján ítélve meg, a hivatásos történészeknél a relativitás érzete rendkívül intenzíven uralja a cselekvés kritériumait, inkább hivatkoznak az esemény egyedi, partikuláris, szituációs jellegére, mintsem hogy átfogó összegzésekkel, az összefüggések keresésével foglalkoznának. Ez episztemo- lógiai ellenvetésnek tűnik: a történelmi kutatás értékelésébe keveredve a teológusok alapvetően félreérthetik a tör4 E ponton a pápai megnyilatkozások rendkívül mértéktartóak és körültekintőek. A Memória et reconciliatio nyilatkozat 4. fejeztében (történelmi megítélés és teológiai megítélés) aláhúzza az igazság utáni kutatás rendkívül összetett módját és annak morális vetületét.
