Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Hilaire, Yves-Marie - Török József (ford.): Két boldog pápa, IX. Piusz és XXIII. János

KÉT BOLDOG PÁPA, IX. PIUSZ ÉS XXIII. JÁNOS 57 dernizációját, amint azt Michel Laqrée6 kimutatta, az első mo­dern pápaként viselkedett. Rómába visszatérte után leállította a politikai elítéltek kivégzését. A pápai állam igazgatását a klérus végezte, a hazafiak reménykedve, egyre inkább a Piemont- Szardiniai királyság felé tekintgettek, ahol szigorú, szerzetesség ellenes, antiklerikális politika járta. Amikor 1859-1861 között a pápai állam területe kétharmadának elfoglalásával létrejött az Olasz Királyság, IX. Piusz a katolikus közvélemény támogatásá­val megtagadta az egyházi állam területének legcsekélyebb mér­tékű elidegenítését is. Védelmi célból megerősítette a pápai hadsereget és a liberális antiklerikálisok ellen lelki fegyverekkel igyekezett hadakozni, mert ez utóbbiak 1861 után Rómát kö­vetelték, hogy az legyen az új Olasz Királyság fővárosa és a Latium területére csökkent Szent Péter-féle örökséget puszta lé­tében fenyegették. A híres Syllabus ilyen körülmények között látott napvilágot 1864. december 8-án, innen származik jellegének részint túlzottan a korproblémákhoz kötődése. A tévedések katalógusát részint azok a pápai kifakadások alkotják, amelyek a Piemont-Szardiniai, majd az Olasz Királyság által elkövetett területfoglalásokat és szekularizá- lásokat bélyegzik meg. A 80. néven nevezett tévedés a következő­képpen hangzik: „A római pápának lehet és kell a haladással, a szabadelvűséggel és az újabb polgáriasodással összebarátkoznia és egyezkednie.” Ezt a kijelentést az olasz forradalmárokkal és II. Vik­tor-Emmanuel diplomatáival vívott küzdelmek együttesében lehet és kell értelmezni. Ezzel ellentétben, több tévedés elítélése azok örök időszerűsége miatt a legteljesebb mértékben jogos. 6. Krisztus hite ellenkezik az ésszel, és az isteni kinyilatkoz­tatás nemcsak hogy semmit nem használ, hanem még árt is az ember tökéletesedésének. 6 Michel Lagrée, La benediction de Prométhée, Religion et technologie, Paris, Fa­yard, 1999, 438 p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom