Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Ruspi, Walther - Mohos Gábor (ford.): A kilencedik és a tizedik parancs
34 Walther Ruspi amely a kilencedik parancs esetében címmé válik, míg a tizediknél kiegészül a Második törvénykönyv szövegváltozatával. Az újszövetségi változat az ószövetségi mellé kerül. Az egész a szeretet parancsa és a Lélek szerinti élet újszövetségi szemléletének a keretébe épül be. A KEK legelőször a morális hagyomány szokásos útját követi és kommentálja a parancsot; de azután bemutatja az Evangélium radikális nouum-ját és bevezet az úton levés konstruktív szemléletébe. Van benne egy pars destruens mind a kilencedik, mind a tizedik parancs esetében: 2514 Szent János a sóvárgásnak és a bűnös vágyakozásnak három fajtáját különbözteti meg: a test kívánságát, a szemek kívánságát és az élet kevélységét. A katolikus hitoktatás hagyományát követve a kilencedik parancsolat a test kívánságát tiltja; a tizedik mások javainak megkívánását. 2515 Etimológiai értelemben a „bűnös vágyakozás” jelentheti az emberi vágyakozás minden erőteljes formáját. A keresztény teológia az érzékelhető megkívánás indulatának különleges értelmével ruházta fel, amely gátolja az emberi értelem munkáját. Felborítja az ember erkölcsi képességét és anélkül, hogy önmagában hiba lenne, arra ösztönzi ez utóbbit, hogy bűnt kövessen el. 2516 Már azzal, hogy az ember összetett lény, lélek és test, van benne bizonyos feszültség, a „lélek” és a „test” között a törekvések bizonyos harca játszódik le. De ez a harc valójában a bűn örökségéhez tartozik, annak a következménye és ugyanakkor annak megerősítése is. A lelki küzdelem mindennapos tapasztalatának részét alkotja. 2534 A tizedik parancsolat kifejti vagy kiteljesíti a kilencediket, amely a test bujaságára vonatkozik. Megtiltja mások javai-
