Communio, 2001 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2001 / 1. szám - Szentháromság és Egyház - Ruspi, Walther - Mohos Gábor (ford.): A kilencedik és a tizedik parancs
A KILENCEDIK ÉS A TIZEDIK PARANCS 27 szombatot, és így örök békét fog élvezni, tisztelni fogja az időseket és végül senkinek nem okoz kárt se tettekkel, se szavakkal vagy bármilyen más módon.” (1. sz.) Egység és ugyanakkor különbség, olyannyira, hogy szükséges „megmutatni a két parancsolat közti különbséget, ahol az egyik tisztátalan vágy különbözik a másiktól. Szent Ágoston megvilágítja ezt a különbséget a Kiuonulás könyvének kérdéseiről szóló művében. Az egyik ugyanis csak arra irányul, ami hasznos és gyümölcsöző, a másik hajlik a bujaságra és az élvezetekre. Ha tehát valakinek a vágya egy összegre vagy egy házra irányul, elsősorban azt keresi, ami neki hasznos, amivel nyer valamit; ha viszont másnak a felesége felé vonzódik, akkor nem a nyereségvágy, hanem az érzéki szenvedély vezeti.” Ezután feltehetnénk a kérdést, hogy a Tízparancsolat etikája felfogható-e az emberben jelenlevő mindenfajta jövőre tervezés tagadásaként, ha a „vágy” egy negatív összetevő, amelyet mindenképpen meg kell tagadni. De a Trentói Katekizmus pontosít: „Tudnunk kell tehát, hogy a vágyakozás a léleknek egyfajta „megindulása” és ösztönzése, amelynek hatása alatt az emberek olyan vonzó dolgok után törekszenek, amelyeket nem birtokolnak. És mivel nem mindig rosszak lelkünk más irányultságai, így ez a lelkesedő vágy sem mindig bűnös szenvedély” (6. sz.). „Ha olykor megengedett a belső vágy, akkor ki kell jelentenünk, hogy nem minden vágyakozó törekvés tiltott” (7. sz.). „Nem tilos a szenvedélynek az a természetes és mértékletes ösztönzése, amely nem válik mértéktelenné, és még kevésbé a helyes értelemnek az a lelki hatása, amely ösztönöz, hogy arra törekedjünk, ami a test vágyával ellentétes” (9. sz.). „Csak az a buja szenvedély tiltott, amelyet az Apostol a test kívánságának nevez (ÍJn 2,16), vagyis azok az elragadtatások,